A Három királyok, ma eltévedtek.
Nyakkendõben keresték fel a Parlamentet.
Autóval érkeztek, ne kopjon csizmájuk.
Az aranyat kihordják, zsákkal számláljuk.
Pedig de jó lenne csak három vasfazékkal,
A szegényeknek adni. Vagy csak fél marékkal,
Hogy a kenyér mellé néha egy kis hús is jutna.
Suba helyet diplomata táska az urak tarisznyája.
Nekik biz a, minden nap jut finom gomolyára.
A magyar nép kétharmada a tömjént szagolja.
Híd alatt és aluljáró lett a jászolya.
A jólétnek csak a füstje sem dereng,
Sok a koldus, ki fagytól, éhségtõl remeg.
reitinger jolan - december 17 2008 18:39:02
Korrajzod, gondolatod mélyen tükrözi a mai valóságot.
De vajon nem ez volt e a XIX. század elején is.
Milyen sokat fejlõdtünk!
Szeretettel Joli
Barb - december 17 2008 20:36:29
Kedves Marica, tegnap este engem is megihletett a brutális villanyszámla, a bércsökkentés, - így ünnep elõtt.
Szomorú ez nagyon...a versed viszont remek!
szeretettel:Barbara
