Talán véletlen, hogy észrevettem, talán véletlen, hogy megismertem;
Gyorsan léptem, hogy megszerezzem, de nem gondoltam, hogy megszeretem.
Azt hittem, hogy én irányítom az életem;
Pedig még magamat sem ismerem.
Láttam rajta, más mint a többi;
De az elején még nem mertem benne bízni.
Bizonytalanul, de hagytam, hogy vezessen;
Hagytam, hogy elérje, Én is szeressem.
Amit érzek, titkolni nem tudom;
De ha ? így boldog, nem is akarom.
Bel?lem egy van, pótolni nem lehet;
Ahogy azt sem, amit iránta érzek.
Lehet ez az életben egy állomás;
Vagy csak egy szerelmi vallomás...
Tudom, hogy szerelemre szükségem van;
Mert számomra igaz, csak egy van.
