|
 Vendég: 30
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Ülj le mellém kedves, mond el, hogy mi bánt?
Mond el nekem mitõl zordak a téli éjszakák?
Mitõl válik kérgessé az egykor sima lélek,
S mitõl lesznek torz tükrök a csillogó emlékek.
Ölelj át kedvesem, ne kérdezz most semmit,
Könnyeidbõl ne pazarolj sohasem rám ennyit.
Próbáljunk meg úgy élni, hogy ne fájjon a jelen,
Ha már a múltnak árnyéka nekünk sötét verem.
Ülj mellém kedvesem, s ne vádoljuk egymást,
Nézzük fenn a csillagokat, míg a szemünk ellát,
Mert azokban van megírva szerelmünk és sorsunk,
S oda fogunk jutni is, ha egyszer szárnyat bontunk.
Álmainkban együtt vagyunk, minden gondolatban,
Nincs közöttünk távolság, szóban, versben, dalban.
Érezni tudlak szívem ritmusával zárt határok nélkül,
Mert az álomban nem kell félni, csak az ébredéstõl.
2008.12.22
|
|
|
- december 22 2008 13:36:25
Kedves Léna!
Gratulálok: finom lágyhangú képekkel tûzdelt versedhez.
Szomorúan szép, csillógó lélek viáglik ki belõle.
Szeretettel: marica |
- december 22 2008 14:22:08
Nagyon kedves vagy Marica! Igazán köszönöm, hogy te is így látod ezt a lelket, mint ahogy én azt leírtam. Szeretettel ölellek.Lena |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
