A szavak szívem körül
nem lépnek ki a fényre.
Suttognak lázban, tétován,
vagy csillannak - észrevétlen.
Vad borostyán ha körbeszõ
fuldokló romos házat:
úgy fojtom belém önmagam
és...
nincsen magyarázat.
lnpeters - december 30 2008 10:39:43
Félelmetesen ismerõs emberi helyzet bámulatosan pontos lírai megfogalmazása!
Gratulálok!
Szeretettel:
P. Laci
(L. N. Peters)
reitinger jolan - december 30 2008 12:26:18
Pedig mindenre van magyarázat... lehet késõbb rájössz.
Jó, mint mindig.
(András! a borostyán nem védelmezõ, õ szegény romboló, élõsködõ növény, jól írja Barbi, megfojt mindent egy idõ után)
Boldog újévet kivánok.
Szeretettel Joli
tenger - december 30 2008 16:36:07
Szia! nagyon szép, és elgondolkodtató a versed! Szívbõ gratulálok hozzá. szeretettel: szilárd
loretta - december 30 2008 18:09:13
Néha nincs magyarázat, talán azért mert nem akarjuk észrevenni, túlságosan fájna az igazság. Nagyon tetszett.
gimenimillian - december 30 2008 22:42:50
Kedves barb szép ,és rejtélyes a versed,sokszor többet ér a mély halgatás ,mint az elhangzott szó.A szó ha fontos utat tör magának,a kimondattlan szavak, sokszor beszédesebbek,az elhangzott,szavaknál is.
gimenimillian
