|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Ma írok.
Meneküljetek!
Tollamból csak giccses szerelmi bánat folyik.
Közhelyek,
mint a megszakadt szív,
elhagyott szeretõ,
kifacsart, hazuggá vált szavak.
Belerúgok, ki igazán szeret.
Undorodom .
Fõként magamtól.
Tényleg menthetetlen vagyok?
Ennyire tellik tõlem ?
Mit érdekel!
Most
akkor is belehalok.
|
|
|
- január 04 2009 11:12:42
[b]Szijjja
..én inkább ,- ha lehet nem menekülök...írnék, ide neked...mert ismerõs...igen ez az érzés, ez a jaj de jó ...ami rossz....meghempergünk ebben az érzésben...majd szétnézünk, kívül és belül...megrázzuk magunkat, a valóság talajára huppanunk, leporoljuk ruhánkat, felemeljük fejünket...és megyünk tovább...talán a régi úton, talán egy újabbat választunk...tulajdonképp' mindegy...hiszen a lényeg, hogy az úton vagyunk....olyan minden-mindegy...
Hogy menthetetlen lennél???,- igen, úgy tûnik az vagy...de ne gondold, hogy ez olyan nagy baj....
Most eszem bejutott Nagyerdessy tegnapi kommentje, amit nekem írt....legyen nagyobb öniróniád...írta...látom neked van bõven...kölcsön is adhatnál...bár eddig azt hittem nekem is van....
Nagyon jó ez a "becsapom az ajtót"-vers aztán meglepõdöm, mi ez a fene nagy zaj....
Ölelés száll [/b]
szí. |
- január 04 2009 12:15:16
Azért, mert egy vers a szerelemrõl, a bánatról, haragról, - neadj'Isten önsajnálatról - szól, még nem biztos, hogy közhely, hogy irodalmi kertitörpe...
A vers jó, és tökéletesen alkalmas arra, hogy segítsen feldolgozni olyan gondokat, melyeket mindenki szeretne elkerülni, de melyek nélkül nem lenne teljes az élet.
Tudod, szörnyû dolog például az, ha az ember elveszíti a szüleit, de ezt mindenkinek ÁT KELL ÉLNIE, a tragédia az, ha ez fordítva történik. A szerelmet sem értékeli az ember addig, míg nem él át néhány keserû csalódást.
Szerencsés viszont az, aki rendelkezik olyan biztonsági szeleppel, hogy túlcsorduló bánata remek versben ölt testet! |
- január 04 2009 13:07:32
Kedves Cookie, ne undorodj magadtól. Néha azt bántjuk elginkább, akit szeretünk, hiszen hagyja magát, mert viszontszeret és közel van. Egy szakításba bele kell halni, hogy új életre támadj fájdalmad feledve egy másik oldalán. Vagy ugyanott, ahogy Szí is írja.
Nagyon tetszett. |
- január 04 2009 19:20:14
" Most eszem bejutott Nagyerdessy tegnapi kommentje, amit nekem írt....legyen nagyobb öniróniád...írta...látom neked van bõven...kölcsön is adhatnál...bár eddig azt hittem nekem is van...."
Na ezt hívják a megnemértemamásikmitmond, de majdmegmutatomén. Szomorú vagyok. Szomorú, mint amikor egy kölyökkutyát simogatni akarok, s az belém harap. Szomorú vagyok, mert amit egy írás kapcsán mondok, azt egyéniség szándékos megváltoztatásának veszed. Szomorú vagyok, mert... és sorolhatnám tovább, hogyan lesz a fecsegésbõl beszéd. És zárásként csak annyit; Istenem! Adj elméjének világosságot, kihez lehajolok, vagy magamhoz emelem, hogy ne az ellene vétkezõt lássa bennem.
Én beszéltem; Mihály
  |
- január 04 2009 20:28:53
[b]Cook bocs, hogy itt!!
...eszembe jutott ....errõl az önirónia...errõl a versedrõl...ami tényleg egy fontos,hasznos kelléke az embernek...sokszor lélekmentõ...
Erre Nagyerdessy már megint agyonkombinálja amit egyébként teljesen felesleges...annál is inkább, mert kölyökkutyája nem vagyok, simogatást meg nem igénylek....és azt feltételezni magáról,hogy az én személyiségemet az õ komm.-ja befolyásolni...mit ad isten megváltoztatni képes.....ez egyszerûen beképzeltség a köbön...
Hogy kinek mi a fecsegés...azt rá kell bízni másokra,hogy kinél írok, ezt a jogot hagyd meg nekem...nálad nem véletlenül nem!!!én viszont a te kommjaidat érzem túlzó, zavaros, érthetetlen,direktkreált-okoskodásnak...még nem igen akadt ember, aki értelmezni tudta volna...ezen érdemes lenne elgondolkodni...mert amikor mindenki szemben jön velem...akkor már megfordulhatna az agyában,hogy rossz irányban közlekedik...
Mihály...nem kértem,hogy hajolj le hozzám,mert tudom, hogy felemelni sem vagy képes....
Te valóban nem vétkeztél...csak folyton nagyot akarsz mondani és bölcset....de mindíg azt érezni...ez kívül áll rajtad...nincs ehhez közöd...[/b]
szí. |
- január 04 2009 20:37:32
Tudod mit, segítek, ez az érzés nekem is baromi jól megy. Az írásod nagyon tetszett, tömény, életszerû. |
- január 04 2009 23:01:01
Kedves Barátaim!
Furi érzés...fel sem akartam tenni...meglepõdtem, hogy így fogadtátok.
Azt hiszem, drága Ircsi, hogy a tökéletes unalmas.Néha egyszerûen kell hibázni, dolgokat rosszul csinálni,mert ez is az élet nevû hajcihõ része, csak túlságosan komolyan venni magunkat...Na az TILOS!...de Te ezt úgyis tudod...
Ölellek,lelkem ismerõje!
Go, Te Drága!!! Mitõl lesz jó egy vers?... szerintem az olvasótól !
Köszönöm Neked!
Kedves Loretta, örülök, ha tetszett, és nem kell ám mindent szó szerint venni, amit írok! A költõi túlzás lehetõsége engem gyakran magával ragad!
Köszönöm, kedves Eleonor, hogy betértél hozzám, és, ha gondolatokat ébresztett ez a néhány sor, akkor többet nem is kívánhatok. (általában nem vagyok ilyen nyakatekert, szóval örülök, na!)
Cry!
A hasonszõr összeköt!
Mihály, kedves!
És a versemhez mit szólsz? |
- január 05 2009 11:07:56
Lánglelkü cimbi!
Látom igen tisztelt elemzõ korongosok szuz-amen: picikre cincálták fenn a versed.
Hmmmmmmmmmmm..Ha én lennék Ámor,annyi szerelem nyilat lõnék a szivedbe,hogy úgy néznél ki mint egy sül.
A vigaszt mindig az idõ hozza el.
Mivel szép vagy s fiatal.........legyél újra nõ.
Annyi jó pasi van.
Ölelettel:gen;O). |
- január 05 2009 12:59:08
Azért túl sok nincs, mert fogyunk. És én is gyengélkedem... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. május 19. hétfő,
Ivó, Milán napja van.
Holnap Bernát, Felícia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
