|
 Vendég: 88
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Mint lágy habjain ezerszín? tónak,
hangod a szélben leng, akár a csónak,
nem mély magány, édes egyedüllét ölel,
s minden szavadra száz szellem felel.
Figyellek téged. Nem ismertelek soha,
néhány szót váltottunk csak mostoha
körülmények között, mégis beléd látok:
tiszta elmédet nem fogja semmi átok
Izmaid kecses játéka: hátad, lábadon;
mint egyre er?söd? dallam a dobon:
hát nem fáradsz el soha? Újra felnevetsz
és eltöprengek: ki vagy? Mi lehetsz?
Szemedben tündököl ezer szivárvány,
nyakad íve finoman faragott márvány,
ujjaidban az élet lüktet, és
pilláidon az ártatlan rebbenés,
karodon vízcseppek gördülnek alá
a világ örülne, ha hangod hallaná.
B?rödön pír lobog, kapott ajándék,
lelkedben minden tétova játék,
s játszol is, akár a kisgyerek.
Szavam, hát lásd, íme eléd pereg
mint lehullott rózsa, vagy feny? levele,
elkapkodhatod és játszhatsz is vele,
vagy tedd el dobozba és ?rizd meg míg lehet,
és engedd, én is hadd játsszam veled! |
|
|
- augusztus 06 2007 05:20:10
Nagyon szépet írtál Zsuzsa. Egy meglátott emberi lény, a róla elképzelt és benned felcsendült vágyakozó álmok és gondolatok érzelmes kifejezése. |
- augusztus 06 2007 15:03:54
Köszönöm. Meg annak is köszönöm, aki hajlandó volt leülni velem szemben, és kivárni amíg portrét írok róla. |
- augusztus 06 2007 22:12:44
Csodás hasonlatból bomlik ki a versed. A szeretett személy minden testrészét végigjárod. A vége nagyon ötletes.
Maryam |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
