|
Vendég: 106
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Számodra nem jelentett oly sokat,
Hisz másokat is táncba vittél utánam.
Szerintem észre sem vettél,
csak a kislány láttad meg bennem, nem pedig a nõt.
Szívem repesett, ahogy a karjaid közt tartottál,
És minden tánclépésnél irányítottál.
Alig tudtalak követni,
Azért megpróbáltam a soron következõ lépést tartani.
Rossz táncosnak bizonyultam,
S jó párszor a lábadra tapostam.
De te szó nélkül tûrted,
folytatódott minden további nélkül a tánc.
Nem bántam mikor befejezõdött a szám,
Ellenben azt igen,
hogy karjaid már nem simultak hozzám,
kezeid sem fogták ujjaimat,
Viszont leheletnyi csókot hintettél ajkaiddal a kacsómra.
Hangod bársonya cirógatta nõi érzékeimet,
Lovagiasságod, barna tekinteted,
férfias illatod elcsábított,
az eszemet vesztettem tõled.
Miután vége lett a táncnak tova tûntél.
Attól félek, soha többé nem foglak viszont látni.
Szívem reménytelenül szerelmes beléd,
s keres a sok ismeretlen arc között a tekintetem,
talán egyszer újra felfogsz bukkanni hercegem. |
|
|
- január 08 2009 10:53:22
Kedves Eve!
Nem rossz ez a vers, ami engem inkább prózára emlékeztet, de vannak azért benne jól rímelõ sorok is. De vannak benne olyanok is, amik csak prózára emlékeztetnek: "folytatódott minden további nélkül a tánc". Talán egy kis novellában bõvebben ki tudnád fejteni mindazt, amit talán ebben a versben nem is tudtál részletesen leírni.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- január 09 2009 14:03:49
Kedves Torma Zsuzsanna!Köszönöm a hozzászólásodat s örülök hogy elolvastad a versemet!Igen, kissé prózaira sikeredett s lehet hogy tényleg írok belõle egy novellát is.Üdv:Eve |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|