Elmúlt bennem a vágy,
Nem csókol többé a szád.
Szomorú álmos világ,
Kiszárad minden virág.
Rózsabimbó a szád
Amit kíván a vágy.
Elolvad a vágyam
Soha nem vagy nálam.
Hiába nézem a képed
Az soha fel nem ébred.
Fogom kezed a vágyban
Amit mindig imádtam.
Elvitt az õsz szaga,
A hûvös éjszaka.
Lágy suhanó fények,
Jönnek a hûvös éjek.
Talán már nem is élek.
gimenimillian - január 13 2009 20:32:11
Kedves Zeta nagyon szép rímekben megfogalmazott verset írtál.bizony a fájdalom hozza ki a legszebb mûveket,bármely területen.Te nagyon is jelen vagy köztünk.