|
 Vendég: 105
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Reményekkel teli ragyogó szemek
tekintettek rám mindig.
család, barátok, szeretõk szeretettel teli
mosolya és mégsem kaptak
semmit.
semmit.
nem tudom hol ronthattam el
de talán, talán még nem késõ.
rémképek:
húsz év múlva
omladozó vakolat alatt
a számba nem jut már finom falat,
s az ízek emléke fojtogató
ködként telepszik rám.
téli éjszakán
a hideg halál fest arcomra bõrpírt.
magam vagyok.
egyedül.
egyedül.
részegen a magánytól,
ki már ismeretlen ismerõsként
emel kalapot elõttem.
fekszem összetörten.
valaha fogták a kezem,
emlékszem.
emlékszem.
az emlékképek éles szilánkként
hasítják elmém.
gyertya. fehér. oly fehér akár a csont.
lángjában megszületett,
és elhaló
gondolatok.
gondolatok.
olyanok akár a sebzett,
bicegõ alakok.
álmok melyeket a jövõmnek láttam,
de egyik sem így végzõdött.
eltûntek ezek lassan, elballagtak,
vissza se néztek,
és most halott jövõmmel
karöltve ballagunk a
semmibe.
|
|
|
- január 15 2009 17:26:59
nagyon megérintett.. |
- január 15 2009 19:12:37
Szia
Furcsa " rémképeket" vetítesz magad elé ,bár ez arra jó,hogy ha valamit valóban elrontottál....még helyrehozd...
többször is elolvastam ,mi is az amit féltenél..." számba nem jut már finom falat..." ???
talán ,ha azért aggódnál,ami a lényeg: egy ölelés, egy mosolygó szempár,egy tekintet,egy visszhangzó üzenet,az otthon melege, a megbocsájtás alázatos érzése......sorolhatnám...a végtelenségig...
de te nem, nem ezért ,hagyod,hogy a félelem uralja elméd...holott a szépet, az értékest, a pótolhatatlant kellene,mely körbevesz...ehhez kellene ragaszkodnod...
Ha elkezded "visszaadni"..amire az elsõ versszakban utalsz ,észre sem veszed...szertefoszlik minden rossz gondolat...
Mondhatnám azt is...tetszik,ahogy írsz
üdv.
szí. |
- január 15 2009 20:20:30
Letargiába estél, (már a versedben) és ezt a borzasztó hangulatot remekül átadtad.
Végül is ez a versírás lényege.
Szosznak igaza lehet!
Gondold végig!
Vidámabb napokat!
Szeretettel: Szisz |
- január 15 2009 20:49:47
Sziasztok!
Úgy érzem, ha nem kapok észbe, és nem teszek ellene, életem egy nagyon fontos periódusát szúrtam el, amitõl a jövõm is függhet. Illetve függ is! De remélem még nincs minden veszve! Ez szülte ezt a verset.
Ez leginkább egy vádirat magamnak...
De alapvetõen pozitív vagyok
Köszönöm véleményeteket!
Laci |
- január 16 2009 09:52:41
Kedves Laci!
Én "szí"-vel ellentétben úgy gondolom, hogy az a magányos öreg, aki ifjúságában tényleg nem adott igazi lelki melegséget senkinek, az kései magányában valóban nem mer várni ilyesmit, nem meri engedni önmagában felmerülni ezt az alapvetõ igényt, és csak ami a testi nyomorúság, azt érzékeli, csak az nyomasztja.Az emberek zöme sajnos ilyen lelki síkon él.
Az öregségben, nyomorúságos magányban élés vízióját fogalmaztad meg. Szerintem brilliánsan. |
- január 16 2009 12:22:54
Szia!
Az elõttem gondosan elemzõ koronglakók elmondták a lényeget.
Mindenki saját sorsát éli meg minimális formálási joggal.
Nincs csak jó s csak rossz periódus.
Forduljon a hajód pár fokot,ott is vannak delfinek.
üdv.:gen;O) |
- január 16 2009 15:26:37
[b]Szia
...visszajöttem,mert mint írtam is,tetszik ahogy írsz....újraolvastalak.
harmat véleményéhez csak annyit,hogy én elolvasás elõtt mindíg megnézem,hogy ha tudható az életkor a reg.lap szerint, azt belekalkuláljam a mondandóba....ezt grafológusként,az elemzések kapcsán tanultam meg,hogy életkor és kezesség / jobb-bal/ nélkül hozzá sem szabad kezdeni egy elemzéshez...igaz ez nem íráselemzés,de számomra nem mindegy,hogy egy 5o vagy egy 18 éves írja.....és szerintem nem is lehet mindegy senkinek....
Mivel látom,hogy 18-19 vagy Laci...ez befolyásolt a véleményalkotásban, ráadásul az egészet nem általánosságban,hanem egyesszám elsõ személyben, magadra vonatkoztatva írtad...
velem ellentétben nem lehet harmat hivatkozni rám,mert én amirõl te írsz még csak meg sem említettem, ráadásul,ismerek olyan " magányos öreget" ahogy te fogalmaztad----aki nem csak fiatalságában! hanem egész életében csak adott és adott...mégis magányos lett öregségére....és nálam , az én gondolkodásomban ez szinte nem is létezik ilyen összefüggésben....és merni várni valamit sem azért szokott valaki mert adott vagy épp nem.....aki ugyanis szívbõl ad, az nem vár el...aki pedig nem...az tulajdonképpen nem is adott...csak az egóját, önképét erõsítgette...ugyanis nem attól vagyunk "jók" hogy adunk...hanem azért adunk,mert jók vagyunk....óriási különbség...
Az hogy az emberek zöme ilyen síkon él...ezt is vitatnám...ez pont attól nem igaz,hogy oly mértékben általánosít és sztereotipiát állít fel...hogy törvényszerûen nem valós...
Én most is ugyanazt érzem,mint elõször...elrontottál valamit, értékek siklottak ki a kezed közül...ezt te észrevetted...és azt hiszem még idõben,jókor tudsz rajta változtatni....
Nekem versed üzenetének a lényege az,hogy ha észrevesszük hibáinkat, az már fél siker ahhoz az úthoz....hogy jóvátegyük...
Bocs,ha hosszú vagyok....de nem szeretném,ha valaki félreértené amit írok...
Üdv[/b]
szí. |
- január 16 2009 16:12:19
Rég jártál erre. Örömmel olvastalak. Elõre vetített öregkor... tudod mi lesz az érdekes, ha visszaolvasod húszév múlva. Olyan dolgok fognak veled történni amire álmodban sem gondoltál és elképzelni sem tudtad. Én így gondolom.
S az álmok, azok végigkísérnek utadon. Egy variációnak nem rossz ez az elképzelés.
Versed egy öregkori fantázia, jól összeraktad.
Szeretettel Joli |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
