Még most is reszketek,
Mikor a kezemhez érsz.
Azt mondtad: a kezeink mindig szeretkezve ölelik egymást,
S én szenvedéllyel ?rzöm ezt a vallomást.
H?vös ujjaim kapaszkodnak a tiédbe,
Lágyan vonod ?ket tenyered medrébe.
Érzem ez a világ legforróbb helye,
Mert vágytól ég a kezed szerelme.
Játszol és simogatva érinted a karom,
Érzed, hogy mennyire, de mennyire akarom,
Hogy vágyom a kezedet újra megfogni,
S tenyérszerelmünkben eggyé fonódni...
/Ilianne/
