|
 Vendég: 32
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,212
|
|
Gyönyörű percek voltak, mit együtt éltünk át,
Próbállak szeretni, de te a múltat nem tudtad feledni,
A szép boldog érzésekből fájdalom tör elő bennem,
Most felednem kell a boldog perceket, mit veled töltöttem el,
Szerettelek volna meghódítani, de te a múlt bűvöletében élsz,
A múlt szerelmének rabja vagy,
Kitörő szerelmünkben egyedül maradtam,
A fájdalmat, szerelmet, ki kell sírni, mely hirtelen támadott,
Csak halvány viszonzásra talált.
A szívnek parancsolni nem lehet kit szeressen,
A szívnek parancsolni kellene, hogy a múltat felejtse
Így boldog jövő majd nem vár rád, csak múlik az idő,
Míg magadra találsz.
Törj ki a múlt fogságából míg lehet, míg megtalál a szerelem
Az idő nem véges végtelen
Próbál meg érezni újra szívedet, hogy a múlt gyászát eltemesd szívedbe,
S fogadd el kínálkozó szerelmemet, s adj helyet életedben,
melyet kínálok neked
S fogadd el a szárnyaló boldogság leheletét
S fogadd el szívem örök szeretetét. |
|
|
- január 26 2009 09:35:29
Kedves Nvicus!
A multban való éllést, ugyan úgy nem lehet parancs szóra
eltörölni,mint ahogy a szerelmet sem lehet rákényszeríteni,
a másikra. mindenhez idő kell föleg sok,sok türelem.
Versed szívhez szóló, remélem megérinti azt akinek címzed.
üdv : gufi  |
- január 28 2009 10:41:32
Kedves nvicus!
Egyszer mindenki sebe begyógyul és viszonzásra talál majd szerelmed. Idő kell hozzá, de megéri szenvedni. Az út később boldogsághoz vezet. Szép a versed.  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. január 30. csütörtök,
Martina, Gerda napja van.
Holnap Marcella napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
