|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
A fájdalmad hordozom,
Szívem facsarja a bánat:
Lelked nem lett orvosom,
Könnyeim hűtik forró lázam.
Ezüst szemed adott erőt,
De ma már csak kínozol,
Ha engeded hinnem a jövőt,
Mert bűnünkre nincs irgalom.
Ölelő két karod oltalom,
Te vagy, kit szívem kíván;
Mikor ajkad égett ajkamon,
Én feledtem mindent, mi bánt.
A vágy távolba veszett,
De éjjel álmomba rohan,
Minden reggel arra ébredek:
Nincs értelme, hogy elinduljak.
Szükségem lenne rád,
Hogy tudjak újra szeretni.
Őrzöm két éjjel varázslatát,
És próbálok életben maradni.
A fájdalmad hordozod,
Szíved facsarja a bánat:
Lelkem nem lett orvosod,
Könnyeid hűtik forró lázad.
|
|
|
- január 28 2009 12:20:29
Kedves Loretta!
Ismét szív facsaró a versed, Én viszont szivesebben füröttem,
mikor a boldogság prófétaja voltál. Hiszem, hogy még leszel.
üdv : gufi   |
- január 28 2009 16:12:32
Köszönöm, drágák vagytok! Gufi, én is remélem, de már alig hiszem... |
- január 28 2009 16:42:51
Szomorúan szép.
Szeretettel Tay |
- január 28 2009 18:24:41
A hiány-adta fájdalom mellett még a szeretett kedves fájdalma is gyötrelem. Végül a találkozás a fájdalmat vissza-adná a vágytól égő irgalmatlan bűnösöknek. A megbocsáthatatlan bűn maga a távolságba való belenyúgvás lenne? Amíg forró lázat hűtenek a könnyek, addig a közös fájdalmak feloldoznak a szenvedésből. A fájdalom így válik szép emlékké.
Ez jutott eszembe versed olvasva,
köszönöm hogy lejegyezted
Laleo |
- január 28 2009 20:02:51
A felismert bűn nagy fájdalommal jár. Ezt a kelyhet is ki kell üríteni. Idő kérdése, elmúlik és igazgyönggyé szelídül. A versed fájdalmasan szép.
Szeretettel: Ági |
- január 29 2009 21:06:52
Köszönöm szépen nektek is! |
- január 29 2009 23:50:42
Szívfájdító sorok...
Közös fájdalmatok
Boldogsággá váljon
Kívánom! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 21. szerda,
Orsolya napja van.
Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
