Nyisd ki az ablakot,
A látszatban már megfulladok!
Kitörni innen, ez most a cél
Nem leszek már itt mire a nap felkél!
Elmegyek oda, hol magam lehetek
Anélkül hogy nektek játszanék szerepet.
Ahol elfogadnak annak, ki vagyok,
S elítélik az állandó látszatot.
De itt ragadtam köztetek,
Kik csak a küls?met ismeritek
S hogy mi van bennem
El?letek elrejtem,
Hisz ha egyszer végre kitörök
Itt nem marad majd k? kövön!
denes - augusztus 08 2007 10:55:46
Úgy látom meguntad a szerepjátszást lanna, mert mélységes düh árad a versedb?l és lázadás a mindennapos képmutatás ellen.
Csak az az utolsó sor nem cseng nekem egybe, de lehet, másnak igen.Jó volt.
MissinG - augusztus 08 2007 12:25:35
Tetszett a vers! Igazi benne a felháborodás.
Judy
Arys - augusztus 08 2007 19:09:06
Hát igen... sok ember nem mutatja meg belülr?l magát, mert nem értenék meg...
Maryam - augusztus 08 2007 21:49:49
Látod, én nem ismerem a küls?det, csak a bels?det mutattad meg egy kicsit. Tetszik.
Maryam
Ariadne - augusztus 08 2007 22:24:26
Tetszett versed! Valóban nem jó látszat világban élni!
Aridne
Torma Zsuzsanna - február 21 2008 09:24:02
Kedves Lanna!
Egyetértek Veled, nem jó, nem érdemes szerepet játszani.
Olyan emberekkel vedd magad körül, akik az igazi éned miatt szeretnek és nem kell elrejteni elõlük sem külsõdet, sem belsõ értékeidet!
Üdvözöllek: Torma Zsuzsanna
lacai - március 30 2008 14:04:31
oké, hogy nem érdekel alátszat, de mi van veled?