Éjszakánként, már az éledő tavaszról álmodok.
Látom a napot, amint a felhők mögül felragyog,
És csak ömlik, árad mindenütt az aranyló fény,
Hevesen ver a szívem is, mert minden újra él.
A természet leveti zúzmarás, fagyos gönceit,
És helyette, színes, pompás virágokba öltözik.
A szellő friss leveleket hintáztat az ág hegyén,
Siess, jöjj kedves tavasz, és múljon már a tél.
szuzus - január 31 2009 14:56:30
Szia Zsuzsu!
Nagyon hiányzik már a tavasz, bár nálunk egy-két tavaszi nap után ismét megjött a tél, nem is akár milyen. Remélem jövő héten már tavaszi napsütés lesz, mert igen csak elég ebből a lehangoló ködös időből.
Szép a versed!
Szeretettel:szuzus
zsuzsu - január 31 2009 17:28:31
Nagyon szépen köszönöm a kedves szavaitokat. Már valóban türelmetlenül várom a tavaszt. Denes neked is köszönöm a hozzászólást is, és azt is hogy kitetted a verset a válogatásba.
Szeretettel: zsuzsu
