|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,216
|
|
A bennem
szunnyadó
Ösztön,
egy állat,
mely
marcangolva
töri szét
az álmaimat.
Karnyújtásnyira
van
tőlem a
képzelet,
de mégis
beleröppenek.
Véresre karmolt
kutyaként
vonyítva
ordítok,
bezártságomból
sötét
robajjal
kirohanok.
Darabokra töröm
az élvezet
pillanatát,
vagdosva
ölöm,
fájó
emlékeim
elmúlását.
Éhes koldusként,
lesem
fájdalmaim,
új
kínját.
Őrült fejjel
rohanok
a semmibe,
mint vonat
elé rohanó
öngyilkos.
Gázoljon
az élet
hagyni
nem fogom!
Keresztül nézek
rajta.
Meglöknek,
elesek,
ha piszkosan,
is de
talpra esek.
Savként maró
könnyeimet
senkinek
nem adom.
Kölykét
nyaldosó
macskaként,
önmagam
vigasztalom.
Mint porban
vergődő
bogár,
ki utolsó
haláltusáját
vívja,
magam
csatáját
egyedül is
megvívom.
Akár sártól,
mocskosan is,
de tisztára
mosom
két kezem,
tükörbe
ha nézek,
saját arcom
nem lelem.
2006. április 5. szerda
|
|
|
- február 04 2009 19:33:42
Én is gratulálok sokatmondó versedhez!
üdv.
era |
- február 04 2009 20:00:41
köszönöm nektek! |
- február 05 2009 11:10:13
Kedves Maximum!
Mit leírtál valóban a mindennapi életünk,mivel kűzdenünk
kell a mindennapok viharában. Ismét szépen megfogalmaztad.
üdv : gufi |
- február 05 2009 15:59:23
Kedves gufi köszönöm! |
- február 05 2009 18:20:35
Kedves maximum!
Soha nem szabad föladni bármiről is legyen szó. Bármikor jöhet egy váratlan fordulat az életben, amely pozitiv dolgokat hoz.
Az jó, ha erős vagy! |
- február 06 2009 07:51:42
Saját érzéseim vegyülnek a tiéddel. Mindent értek belőle. Nagy teher ez néha, amit legbelül cipelünk, de ez van. enyémkénz szeretem e verset! |
- február 08 2009 16:53:54
Kedves Elonor köszönöm! |
- február 08 2009 16:54:28
Kedves Heaven köszönöm, igyekszem erős lenni...de néha nagyon nehéz ! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. október 17. péntek,
Hedvig napja van.
Holnap Lukács napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
