|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,219
|
|
Kitépett szívvel járom utamat,
Reményvesztettek a lépteim.
Vonszolom az éjben magamat,
Emésztenek rémes kínjaim.
Sötét szememben a fények
Már régen kihunytak, nem égnek
Agyamat tépik a rémek,
Kimossák a szép emléket.
Nem akarok lélegezni,
Csak hagyom magam megfulladni
A ködös, rémes éjszakában,
Összetörni egymagamban.
Marcangolnak a farkasok,
Mint kiéhezett nagy harcosok,
tele hassal odébb állnak,
Vége van a lakomának
Nem fáj semmim, csak úgy nézem,
Csontjaimat számba veszem,
Húsom, vérem, testem nincsen,
Lehullott a sok bilincsem.
Ég és Föld között lebegek,
Súlytalanul, nem feszengek.
Lelkem lassan, mosolyogva
Repül a messzi magasba,
Hol angyalok énekelnek,
Nincsen arca az embernek,
Hol az Isten lába nyomát
A szivárvány öleli át.
2009. 01. 09. |
|
|
- február 05 2009 18:18:35
Kedves Ese23! Nagy bánatot cipelsz magadban, remélem megtalálod a boldogságot! A versed nagyon szép, gratulálok! üdvözlettel: maximum |
- február 05 2009 20:23:17
Kedves Ese!
Csatlakozom maximumhoz, remélem minden jóra fordul! |
- február 05 2009 20:47:43
Nagyon szép a versed!
Gyönyörüen irod le a bánatot,magányt,kínt.
Erre csak egy művész képes.
Remélem hamar megtalálod a boldogságot! |
- február 06 2009 07:46:14
Köszönöm NEKTEK, hogy elolvastátok a versemet és hogy tetszett is. Lelki vívódások hozzák ezt ki belőlem, más stílusban nem is tudok írni. Ez van. |
- február 06 2009 14:50:13
Kedves Ese!
Nagyon szépen fogalmaztad lelki vívódásodat,egyet értek veled
igazából,a leghitelesebben azt tudjuk átadni amit, át élünk ,átérzünk.Eljön az az idő mikor a boldogságról fogsz
ugyan ilyen szépen épített verset irni,magadnak,másnak és
nekünk.
üdv : gufi |
- február 10 2009 16:53:08
Köszönöm, köszönöm! Lehet, hogy egyszer a boldogsáról fogok írni, de az már nem "itt" lesz... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. január 03. szombat,
Genovéva napja van.
Holnap Titusz, Leona napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
