|
 Vendég: 118
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Kórháznak fehér ablaka el?tt,
mit hinni, nem hitt azel?tt,
kinézett a kórházi ablakon,
levélpapír és toll az asztalon.
Megtett e mindent? - mit tehetett,
hisz miatta halt meg, kit szeretett.
Ahogy ott ült, s, magába nézett,
folyton kínzó álmokat idézett.
Megtaláltalak és megszerettelek.
Imádtam egész testedet,
elraboltam szíved, lelkedet,
cserébe adtam a szívemet.
El?tted voltak tízen, százan,
magamra sosem vigyáztam.
Rájöttem, nagyot hibáztam,
most, hogy rád találtam.
Refrén:
Látod? - nem kell háború,
ahhoz, hogy pusztuljon a nép,
ha felel?tlenül szeretsz,
a halál j?n, és el?lép.
Vigyázz arra akit szeretsz,
H? légy! - ez a legtöbb mit tehetsz.
Err?l szólt a fiú éneke,
szavakkal leírt, kisiklott élete.
Meghalt, kit nagyon imádott,
mert, sem magára,
sem ?rá, nem vigyázott.
? miatta érte a halál,
egy borongós, ?szi éjszakán.
Utána megy, tudja, nem soká,
mert itt, nyugalmat nem talál.
Refrén:
Látod? - nem kell háború,
ahhoz, hogy pusztuljon a nép,
ha felel?tlenül szeretsz,
a halál j?n, és el?lép.
Vigyázz arra akit szeretsz,
H? légy! - ez a legtöbb mit tehetsz.
Hófehér álom, ölelje át élted,
akit szeretsz, csak jót tegyen érted.
Nagy Krisztina Pécs, 1989. 12. 08. |
|
|
- augusztus 10 2007 05:51:04
Szép történet ez, csak éppen tragédia.Felhívja a figyelmet, hogy egy kapcsolatban milyen fontos az ?szinteség s hogy vigyázni kell mindig a másikra. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
