|
 Vendég: 123
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Gyötör a láz és
testeden eluralkodott
a kínzó fájdalom.
Hiába már az ágy,
a pihenés neked
már csak vágy marad.
a nyugodt alvás elmarad..
Szeretnéd hinni,
lesz még mért élni,
Mégiscsak érdemes
neked is küzdeni..
De már oly gyenge tested,
mozdulni sem bírsz,
hiába szólnak, emeld
fel cseppet fejed.
Még szólni szeretnél,
de nem nyílik ajkad,
s a hang bennmarad,
csak szemed beszél.
Figyeled, értik –e
néma szavad ágyadnál.
S megteszik-e neked
mit még szeretnél ,
mielőtt végleg elmennél.
Lassan mozdulnak ,fél
szemmel látod még,
s keresgélnek sorban,
a papírjaid között.
Lelked megnyugszik,
megteszik hát mit kértél,
most már nyugodtan,
békében eltávozhatsz. |
|
|
- február 14 2009 17:09:20
Szép gondolatok az elmúlás előtti vívódásról. |
- február 14 2009 19:57:32
Kedves Gabi! Fuuu fájó, kemény sorok...tetszett! üdvözlettel: maximum |
- február 14 2009 22:09:06
Szép verset írtál, fájdalmas sorok.
Szeretettel Tay |
- február 15 2009 04:17:50
Kedves Kati!
Köszönöm , hogy olvastad versem, s hozzá is szóltál.
Szeretettel:nagygabi |
- február 15 2009 04:31:13
Maximum, Taygeta, nektek is köszönöm.Igen, valóban fájó sorok,dehát az embernek ilyen gondolatok is eszébe jutnak néha.
Szeretettel:nagygabi |
- február 15 2009 11:38:47
Kedves Gabi!
Csodálatos nyugalommal írod az elmúlás gyötrő érzéseit.
Az utosó vívódáait a még valamit tenni akarást.
És a méltóságteljes elbocsájtást. Nagyon szép.
üdv:gufi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
