|
 Vendég: 96
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
A TÉL
Hófedte tájak,
Havas házak.
Bennem a csodálat
Kergeti a vágyat.
Mosolyog a Nap,
Benne alkonyat.
Álmos szemek,
Vidám percek
Úgy percegnek,
Mint a lelkek
Mikor felhők felett,
Lebegnek.
Érzem hideg leheletét
Mi a lelket lebegteté.
Szél nótája, suhogása
Téli álmok ringatása
Száll a fák közt.
Szél hordja a havat,
Mint nyáron a löszt.
Puha hó van,
Tó alvóban.
Hó alatt a tóban
A jég lapulóban.
Nap cikázik
Kint a réten.
Nem hiányzik
Semmi nékem.
Lelkem puha hava,
A nyugalom maga.
ZETA |
|
|
- február 20 2009 00:26:51
Kedves Zeta! A te versedben csodás téli képet festettél meg, a hó fehérsége mint egy ártatlan gyermek, fehér színe befedi a háztetőket, és néma csend...a nyugalom. Tetszett! üdvözlettel: maximum |
- február 20 2009 07:36:29
Kedves ZETA!
Nagyon szép kis vers ez a télről. Mifelénk - sajnos, vagy nem? - nem igen fedte hó a tájat. Az a kevés is, ami lehullt, hamar elolvadt. Pedig mindennek, s mindenkinek szüksége van a téli pihenésre, a hófedte tájak látványa nyújtotta érzésre, hogy újult erővel kezdhessük majd a kerti munkát.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- február 20 2009 09:15:07
Kedves Zeta!
Versed oly kedves,játékos,megnyerő,
a hideg ellenére szívet melengető.
üdv:gufi |
- február 20 2009 10:55:48
Kedves Zeta szépen,teli érzéssel írsz a hóról tettszik a versed,én is szeretem a havat,s a téli havas tájat valóban igazad van
olyan nyugtató olyan tiszta.üdv:gimenimillian |
- február 20 2009 16:28:08
Szinte érzem a nyugalmat és ott vagyok veled. Nagyon szép lett!  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
