Köd szőtte álom
Utamat járom,
Vak és béna vagyok,
Mint néma hallgatok.
Szürke téli tájak
Elnyelik a fákat.
Végtelen a réten,
Mint csillag az égen.
Határtalan végek
Mégis benne égek.
Vágyam egy van
Égjek el a Napban.
Legyen fényem-éltem,
Tűnjek el a ködben.
Köd a végtelenben,
Csillag leszek égteremben.
Álmom a köd feloszlása.
Szálljon égbe minden szép vágy,
Tavasz jöjjön és sok virág.
Tavasz legyen a lelkekben,
Legyen tavasz a szívekben.
Legyen való minden mi jó,
Legyen igaz minden szó.
ZETA
gufi - február 20 2009 19:12:24
Kedves Zeta!
Szívhez szóló versedhez gratulálok.
Aranyos vagy hogy mindenkire gondolsz.
üdv:gufi
maximum - február 20 2009 21:40:55
Kedves Zeta mindent megírtál, amit kell! És mindenkire gondolsz, ami a természetben fontos . Tetszik nagyon! üdvözlettel: maximum
Nagyerdessy - február 21 2009 01:04:05
Annyiszor olvastam már írásodat... s remélem sokat fogom még. Szerintem annyira jól érzed magad ezen helyzetben, hogy lépnek kellene már. Lépned a következő lépcsőfokra a tökéletesség felé. Félsz még tőle?
winston - február 21 2009 11:14:07
szép, különösen az eleje tetszett
