Látjátok feleim szemeitekkel mik vagyunk?
Biza tőke és globalizáció vagyunk.
Mennyi jót tehetünk volna már Ádám óta?
De mi csak minden nap át festjük Isten alkotását.
Pedig a Paradicsom is miénk lehetne,
még is mi inkább reményünk tiportuk a porba.
(ami tulajdonképen mi vagyunk és leszünk...)
Mert nekünk senki nem tilthatja meg mit együnk!
És azt sem hogy a halált keblünkre ölelve szeresük!
Így boldogan hallgatjuk az ördögök alantas beszédét,
és fogakat verünk ki hamis igaztalan vádakért.
Zabáljuk a halált, két kézzel tömjük magunkba,
fertőző ideológiákért zsúfolunk zsidókat vagonba.
Mert hibáztatni kell valakit sorsunk fájdalmaiért,
saját engedetlenségünk következményének súlyáért.
De saját vermét senki el nem kerülheti,
te néztél már egybe is, bele mersz tekinteni?
A világban mindenki ássa bűneivel sorsa sírját,
így szaggatjuk ki életünk szárnyából
Ikarosz tollát.
És végleg a mélybe zuhanunk....
Ha észhez nem térve
ki nem józanodik lelkünk,
és nem a nap felé repülünk.
És be nem engedjük a szívükbe
a kopogtató Istent.
És akkor már érdemes megnézni
feleim szemeitekkel
mik is vagyunk!