|
 Vendég: 3
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Részlet
A kert
A gyümölcsöskertünk végében
három diófa sóhajtozott a szélben.
Mert az a fránya gazda
őket olyan távol hagyta
növekedni egymástól.
Sok tíz évükbe is került,
míg ölelkezniük sikerült,
igyekeztek lombosodni,
ágaikat összefonni,
végre összeölelkezni,
egymásnak oltalmat adni,
rossz szeleket is kiállni,
fagyban a jó időt várni.
Ködös őszi hajnalokon,
titkon nőttek diók az ágaikon,
összeütögették zöld fejüket,
sugdosták a szélben a nevüket.
Délután lepottyantak a fűbe,
jó Nagyim őket összeszedte.
Belerakta mindet egy barna zsákba,
s felcipelte lassan a padlásra.
Erre vártak a vén diófák,
gyermekeiket végre együtt tudták!
A diófák árnyékában
két kertkapu összezárva,
őrzi a gyümölcsös végét,
ne hogy az eke leharapja a szélét!
Szánt az eke, forgatja a földet,
öreg ember alig bírja fogni!
Kivénhedt ló bandukol előtte,
lehet a jobbikat kellene befogni?
Nézzük Apuval a kertnek kapujából,
hogy alakul az írás földünk hátuljából.
Sajnálom a lovat: mikor lesz már vége?
Ki találta ki, hogy a ló menjen előtte?
Menne az öreg, húzná ő az ekét,
mert a szegény ló már elveszti az eszét!
Annyiszor hajtogatja a hatalmas nyakát,
félek, hogy felkapja az ekekapát!
Futna akkor vele a Vérke irányába,
felszántaná a vizet annak folyásába.
Aztán az égből hasítana egyet,
csíkokba hullana a földre a felleg.
Kökénybokrok tüskékbe burkolózva,
összebújtak a szántásba kapaszkodva.
Ölelik egymást egy hatalmas fával,
ki is dűlne talán, nem is bír magával:
akkora a lombja, a Nap sem süthet bele,
mindenféle állat megbújhat mellette.
Árnyékos oldalát nekünk odatartja,
kapálás után megpihenünk rajta.
A huncut Hugommal bebújunk alája,
kökény evés közben csókos lett a szája!
Savanyú a kökény, összehúzza ajkunk,
így aztán egymáson nagyokat kacagunk!
2009.02. |
|
|
- február 26 2009 13:30:14
Kedves OLVASÓK!
Megpróbáltam egy szeletnyit felidézni gyermeki boldogságomból. Fogadjátok szeretettel!
Tisztelettel: ese |
- február 26 2009 15:14:06
Kedves Ese!
Nagyonszép hejzetkép gyermekkorodból.
Kérdezném neked nemjutott eszedbe,
hogy segíts a lovacskán,
és te álj az eke elibe?
Mert én megpróbáltam annak előtte,
de nékem meg sem mozdult az a fránya eke.
üdv:gufi |
- február 26 2009 15:28:16
Kedves Ese!
Valamivel gazdagabbak voltak akkortájt az emberek.
Kedves visszaemlékezés.
Szeretettel Joli |
- február 26 2009 15:28:56
Kedves Ese!
Csodálattal olvastam ezt a versedet. Lehet, hogy nem sokat olvastam még Tőled, de ezt remekműnek tartom. Nem csak azért, mert emlékeztet a Toldy Miklós c. költeményre, hanem, mert gyönyörűen írtál a diófákról, a termésről, a szántásról, ahogy vélekedtél arról, hogy miért a ló megy elől, stb. stb., ez nekem rendkívül tetszett. Nekem ez az alkotás felülmúhataltan!!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- február 26 2009 16:02:20
Kedves Ese!
Nagyon tetszettek a sorok, gratulálok hozzá.
Szeretettel Tay |
- február 26 2009 18:02:03
Gratulálok! |
- február 26 2009 19:40:22
kedves Ese!
íme egy újabb gyönyörű vers Tőled! gratulálok!
t:Helen |
- február 26 2009 20:25:00
KEDVES MINDENKI!
Köszönöm, hogy olvastátok a versemet és örülök, hogy tetszett nektek. Van még folytatása, majd a későbbiekben felteszem.
Nagy élmény volt nekem is megírni, már régóta készültem rá. Mindez nem tűnhet nyomtalanul el ebben a rohanó világban.
Köszönöm a hozzászólásokat!
T.: ese23 |
- február 26 2009 21:11:17
Kedves Ese egyszerűen csodás a versed, és annyira meseszép pillanatot ragadtál meg benne, kirázott tőle a hideg. Várom a folytatást! üdvözlettel: maximum |
- február 26 2009 21:13:37
Neharagudj én már mindenki után vagyok, azért gratulálok a szép versedhez. Üdvözlettel: ZETA  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. június 10. kedd,
Margit, Gréta napja van.
Holnap Barnabás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
