Uram! Ki most hallasz engemet
Emeld rám tekintetedet!
Esendőn kérlek,hallgasd vétkeimet,
Mindent bánok,bensőmben égek!
Megfogadtam többet nem vétkezek,
S most mégis hozzád esedezek!
Miért vagyok oly gyenge fogadalmamban,
Miért kísértenek rosszak minden napjaimban?
Miért szab türelmemnek határt a gyengeség,
Talán nagyobb bennem a büszkeség?
Oh, Uram, hidd, formálom magamat,
Beszédeimben dicsőitem hatalmadat!
Tetteimben néha mégis meggondolatlan vagyok,
Lelkesedésből kedvtelenségbe változok.
Hiszem hatalmadat, érzem szeretetedet,
Kérlek, segíts,hogy megőrizzem mindezeket!
Legyek erős és kitartó,
Hitemet nap, mint nap gyakorló!
ese23 - február 27 2009 16:41:51
Kedves Jocjo!
Nagyon szépen foglaltad imába az ember esendőségét. Sajnos követünk el hibákat és kérünk érte bocsánatot. Gratulálok versedhez!
T.:ese23
maximum - február 28 2009 15:22:15
Kedves Jocjo szép lett a versed!