|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,219
|
|
Részlet
A kert
Gyümölcsfákkal tele a kert:
Alma, körte, szilva, ha kell!
Csak kinyújtod érte kezed:
Szeded, veszed és már eszed!
A szilvából hát minden évben
Lekvárt főztünk a rézüstben.
Szomszédok és jó barátok,
Amennyit még szem nem látott,
Kavarni jöttek ők a lekvárt,
A ciberét szőlőlevélen kapták.
Sára mama jól megmosta
A friss szőlőleveleket,
Majd a forró ciberéböl
Mindenkinek szépen kimert.
Nyaltuk róla a ciberét,
Mert kanalat nem adott,
Olyan mocskosak voltunk,
Elriasztottuk az égről a napot.
Aztán este a nagyobbak
Lesurrantak a kert végébe,
Tököt hoztak és lámpákat
Faragtak ki, örömünkre!
Egyik csúnyább, mint a másik,
Riogattuk egymást vele,
Még az utcára is merészeltünk
Tenni egy párat belőle.
Szomszédjában a gyümölcsösnek
Négy sor szőlő gyökeret vert,
Fekete bányai Izabel a nevük,
Finom bor volt testes nedvük.
Egyszer régen a Hugommal
Kis vedrekkel, kézen fogva,
Lementünk virágot szedni,
Anyuéknak kedveskedni.
Éppen kihajtott a szőlő,
Rózsaszín volt friss levele,
De szép virág, szóltam, és ő -
Már a vödörbe szedte bele.
Mentünk nagy büszkén a házba,
Sok virággal felmálházva.
Apu, Anyu néztek nagyot:
Az Isten nyila majd lecsapott!
Apu majdnem sírva fakadt:
Szüretelni sem kellesz majd,
A sok hordó mind kiapad,
Míg a szőlő újra kihajt!
Vén eperfa a szőlő szélén,
Állt a roskatag ólnak végén.
Tán ő tartotta az ól falát?
Vagy az dűtötte neki a hátát?
Az öreg ólnak fenn a padján,
Korhadt gerendája partján,
Fecskefészkek sorakoztak,
A kis fecskék szórakoztak:
Röpködtek a nagy ólpadon,
Próbálgatták szárnyaikat.
Szüleik figyelték nagyon,
Ne törjék össze magukat!
Öröm volt őket figyelni,
Vidámságukat felidézni.
„Eresz alatt fecskefészek”-
Nótájukat énekelni!
Néha ki tett a fákban kárt?
Ne gondolkozz, ki sem találd:
Hát a bárányocskák öten,
Ők uralkodtak a gyümölcsösben!
Pepe vezér eszét osztja,
Ő az udvar nagy bolondja!
Ő itt a nagy Don Quijote,
Kos fejében nagy ereje!
Négy jerkéjét úgy őrizte,
Szemét róluk le nem vette.
A kakas is meghunyászkodott,
Ha a Pepe arra tartott!
Nem merünk mi odamenni,
nagy harcosnak útját állni!
Ha leszegi hatalmas nyakát:
Fusson akkor, ki merre lát!
Kő kövön itt nem maradhat,
Győzelmet csak ő arathat!
Te meg sírhatsz és foghatod,
Hátsó feled vakarhatod!
2009.02.
|
|
|
- február 27 2009 18:12:22
Kedves Emese,mind ezeket hidd el én is átal éltem,oly jó volt mostan versed segitségével ujból érezni,élvezni. |
- február 27 2009 20:17:57
Nagyon szép időszakot idéztél meg, a gyermeki, tiszta ártatlanságot, amikor még a szomszédokkal, barátokkal éltük együtt az életünket...jó volt veled egy kicsit visszamenni a múltba...
Szeretettel
szí. |
- február 27 2009 20:34:48
 |
- február 28 2009 13:35:49
Kedves Ese!
Versed ragyogó,Öröm volt átélni a történéseket,
mint falusi gyerek.Volt részem nekem is ilyenben.
üdv:gufi |
- február 28 2009 20:29:38
Kedves Ese versed olvasása alatt éhes lettem gyümölcsre . üdvözlettel: maximum |
- március 01 2009 10:14:48
Kedves MINDENKI!
Örülök, hogy örömöt okozhattam nektek e pár sorral és hogy bennetek is feltörtek az emlékek. Kis pillanatok ezek az életemből, mégis oly kedvesek, ezért bátorkodtam megosztani veletek. Még van több része is , mert ezt az egész művet a szüleimnek ajánlom, akiket annyira szeretek.
Köszönöm, hogy olvastok! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. január 03. szombat,
Genovéva napja van.
Holnap Titusz, Leona napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
