|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
IX. ének
Sötétl?n dereng, s jajgatva pirkad a hajnal.
"Mit tettem rosszul Istenem? Ég miért ily jusst ad?"
"Valami elszakadt, az életem húrja az, nem szól már többé,
Nem szól, csak hallgat, az örökkön-örökké tartó dermedtség."
Keserves sírás kerülget, s mit doktor mondhat.
"Álmában érte a vég, szép halál." Mormolva e szavakat.
Forró csókom izzik ajkán, hátha kel életre még,
S könnyem áztatja örökre lehunyt, két kék szemét.
Harang szól, lélekharang, az ? lelke harangja,
Hant emelkedik, s kopjafa, mint ahogyan, ?, akarta.
"Vágyak, vágyak és vágyak, sok-sok sóhaj,
Valami nagyon üres lett legbelül! Hh...jaj!"
...Napok, ...hetek, ...hónapok, múló id?, nyár,
Múltam, mi emlék, s már nem forró a napsugár!
Temet?, s hantnak liliom virága, ?sz és tél,
Lassan elalvó természet, lángja hunyorog, megbékél.
Leányom temet?t járja nap, mint nap,
Megborzong, sír, ha újra szól a lélekharang.
Vágyai szikrázó csillagfény, s napsütés,
Fagyott mosoly arcán, lelkében gyötr?dés.
De mid?n egyszer új nap kel, csodás reggel,
Találkozik ifjú szívvel, ki tele van élettel.
Mosolyog, hamis szava élcel, mi bókja az.
Kezd?dik tán szerelem, ...várva-várt új-tavasz?
Én szívem is sorvad, hant nélküli halott,
Míg járok reggelente, kiskertet, s tengerpartot.
Gondolatim kerget?z, emlékim vad románc,
Leányom csókja, s ifjú viszonzva, vágyom rá!
Hosszú dermedt álmából, ébred sajgó szívem,
Kérek élet vizéb?l, nap fényéb?l, hagy pattanjon rügyem.
Újra tavasz virágpompa, s hosszú forró nyár,
Színes ?sz után, ...sz?z havú téli táj.
Kandalló el?tt medvesz?nyeg, s lelkem melegít parázs,
R?zsét vetve, pattogó t?zre, s lángja táncot jár;
Szívemben kéz símogatása, csók íze, talán,
Miknek tüze, s hamvadó parazsa, kihúnyt mára már!
Hangot hallok, kellemest, köszönt, dallamot játsz.
"Úrn?m!" "Köszöntlek, s csókolom kezed bársonyát!"
..."-Boldogságod, mint ?zött bánat, mosoly szigetén,
Vágyom mosolyod, ékes hangod, s szemed csillogó fényét!"
Érzem vágyát, s keze téved keblemre,
S ajkamra rátalál, forró üde lehelete.
Súg csókot fülembe, hamisat szeret?n,
Érzem forró ölét, s látom szemét kérlel?n.
Szikkadt lelkem, mint törékeny szalmavirág,
Mit gyertyaláng lobbant, majd füst, s pernye száll.
Illatos parázsként bódít, meg-megéget,
..."-?rült, -?rült, hát ez is poéta lélek!"
Pattogó t?z el?tt, vonagló testünk, árnyékot játsz,
Felhangolt húrjaim, cirógat, s szólja dallamát.
Kebleim mosolya, s ajkam szava, még, még,
Rég vágytam újra ily napot, mily kéjes együttlét.
Vágyakozásim, mind csillapítatlan láz,
Újra, újra csókol, s teste heve megbabonáz.
Vágyaim, s mint ördög asszonya, kéri még,
Ifjú szeret? csókját, s buja álmát, életét.
Másnapi kel? nap, s fedetlen testünk ébred,
Törékeny rózsaszirom, leányom, felénk téved.
-Én, mily ?rült asszony, önzöm ifjút énnékem,
S okozva így lélekfurdalást, mindkett?nk szívében!
..."-Fonnyad testem, mint szök? fogyó hold fénye,
S enyész lelkem, mi égnek haragos sötétsége.
Halódó létem, mikor lát újra, földnek friss vetést,
S testem, mikor érez újra, önfeledt ölelést?"
"Nem kell a b?n, nem akarom újra elkövetni,
S nem akarom csalfa ifjú, h?tlen szívét szeretni!"
"Nem kell már a kósza napsugár!"
"Arcom friss szél símogatja, utolsó, e forró nyár."
"Nem lesz több színes ?sz, s téli fehér táj,
Tavasz sem lesz több, már vár a halál!"
Talpam alatt k?szikla szirt, zord meredélye,
Alant tajtékzó víz, nyújtja karját ölelésre.
Testem vetem szirtr?l, s örökre bevégzem,
Ne csaljak szerelmet, s így lészen, igaz szívem;
Mily messze vagyunk egymástól, mégis érzem
Láncaim, mi sínyl?dve, rabbá teszi létem!
"Már csak tenger moraja sziklán, mi töri csendet,
Savanyú szél fújja arcomat, s dél fel?l fergeteg."
"Jó Uram!" "Énem csak téged kíván, újra és újra,
Találkozunk mennyben, s eggyé lesz életünk újra!"
Kihúnyt a gyertyafény, s immár nincs lángja,
Az Élet fénye, mi már lelkemet átjárja.
De valahol az itt maradt szívekben legbelül,
Tán, maradt parázs, mi izzik örökre, ...végtelenül.
Lilien De La Cruise
20070117
Utóirat emlékül!
Drága szüleimnek.
"Miért? Miért? Miért, e hallgatag csend?"
"Csak szívem zakatol, s érez kézfogót, odafent."
Angyali táncot, s gyermeki énekszót.
"Lelkem szeret, Édesanyám!" "Ajkam néked szól!"
Kedves Jó apám, s Édesanyám, kéz a kézben,
Majd ölelkezve virágok közt, illatos zöld réten.
Hol napnak sugara t?z, árnyéktalan lét,
Messze-messze valahol, hol nincs nyár, s nincsen tél.
Csak virágzó tavasz, lágy ölelés, napsugár,
Mindig tücsökzene, s daloló rigó pár.
Csobogó patak vize, mi fényl? tükröt ád,
Miben örökkön látjátok, ...egymás vágyálmát.
Rose De La Cruise
20070119
Minden jog fenntartva!
|
|
|
- augusztus 11 2007 19:44:53
Istenem, gyönyör?!Mikor szívem kezdett megnyugodni, elolvastam az utóiratot.Had ne kellegyen leírnom mit éreztemNagyon szép volt ismét!
Szeretettel:Kriszti |
- augusztus 11 2007 20:28:59
Most én is csak azt mondhatom, nagyon szép volt, az utóirat pedig teljesen meghatott. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. augusztus 07. péntek,
Ibolya napja van.
Holnap László napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
