Napkorong

Nem tudhatom meg már sosem,
ki rejlett a sorok mögött…
Ki napfényt csillantott fel nekem,
borús, zord felhők között.

Álomvilágban jártam vele
hosszú éjszakákon át. –
S bolond szívem, vakon követte
A csalóka vágy sugallatát.

Felkapott, s vitt egyre messzebb –
képzelet könnyed szárnyain.
Elrabolta tőlem a legszebb,
féltve őrzött álmaim…

S most véget ért egy álom! –
Nincs már több éjszakám.
Szerelmed hiába vágyom;
Te „fantom” vagy csak Bandikám!

Bencs Gizi

Hozzászólások

jocjo - március 01 2009 08:33:08
Kedves Gizi!
Ilyen fantomokkal nekem is volt dolgom! Elvitték álmaimat, de mégis szeretnék még legalább "egy" éjszakát!
Hasonló érzések, hasonló gondolatokat ébresztenek. örülök, hogy olvastam versedet, engem megérintett.
Szeretettel jocjo

winston - március 01 2009 09:48:00
néha kivetítjük saját vágyainkat és élünk inkább álmainkban, mint a valóságban-nagyon tetszett

maximum - március 01 2009 09:50:07
Kedves Gizi tetszett a versed! üdvözlettel: maximum

gufi - március 01 2009 11:01:10
Kedves Gizi!
Sajnos a net ilyen.Vigyázni kell, viszont az nem ferr,
hogy csak játszunk más érzelmeivel.Van ki állarc mögül
sportot űz érzelmek korbácsolásával s nemtörödik mit tesz,
a másik lelki világával.Ezér ahol lehet mindíg hagsúlyozom,
Van párom és boldog kapcsolatban élek,mielőtt még félre értenének. Versed nagyon tetszett jól megszerkeztetted.

üdv:gufi

rea - március 01 2009 11:14:02
Kedves Gizi!
Versed tetszett.
Gratulálok!
Szeretettel:Rea

Bencs Gizi - március 01 2009 20:30:43
Köszönöm szépen a kedves hozzászólásokat! Azt hiszem, a mai "NET" világban sok hasonló eset előfordul...ezért ragadta meg a fantáziámat, ez a téma, amely szinte egy ciklust indított el.