|
 Vendég: 96
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Csillanó árva észrevétlen homokszemet sodor a tenger áradata, hol ide, s hol oda.
Sehol sem leli Isten igazából a helyét,
nem tudja hogyan lenne képes megváltani a világban a helyét.
Van úgy, hogy a tengerfenekére kerül, de egy sodrás újra a felszínre hozza,
nem törődve az ő szánalmas kilétével.
Hisz ez a dolga, nap, mint nap tűnik tova.
Más életre vágyik a szemernyi homokszem.
Még valójában maga sem tudja, hogy milyen létre,
egészen biztos benne, hogy jobbra s szebbre.
Minap megpillantott a tenger fenekén egy gyönyörű fényben pompázó gyöngyöt.
Megfájdult a szíve a látvány láttán,
ő is olyan fényűző életre vágyott,
mint amilyet a gyöngy kapott.
Rivaldafényt, tekintélyt, elismerést,
hogy mindenki megbámulhassa,
az emléke meg ne feledjen a homályba.
De tudta jól, hogy ő nem válhat azzá ami sosem lehet,
ellenben álmodozni persze lehet.
Mindennap tekintete a gyöngyöt kereste,
egyszer csak hűlt helyét lelte.
Kihalászták a nem szokványos ékszert,
s a homokszem megijedt.
Félt, hogy ilyen sorsra jut ő is,
Így nem bánta, hogy csak apró láthatatlan homokszem maradt a tengerben.
|
|
|
- március 02 2009 10:16:05
Kedves Eve!
Nagyon szép versedhez gratulálok.
Nagyon nagy a mondanivalója.
üdv:gufi  |
- március 02 2009 16:17:50
Kedves Eve nekem nagyon tetszett! üdvözlettel: maximum |
- március 02 2009 19:05:43
Kedves Eve!
Sokszor jobb egy porszemnek maradni, mint rivaldafényben... |
- március 04 2009 17:48:57
Kedves Gufi!Köszönöm a kommentet!Örülök hogy tetszett a versem!Üdv:Eve |
- március 04 2009 17:49:51
Kedves Maximum!Örülök hogy tetszett a művem!Üdv:Eve |
- március 04 2009 17:51:01
Kedves Heaven!Hát igen jobb észrevétlennek maradni olykor nem pedig a középpontban lenni.Üdv:Eve |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
