|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Aranypalástom éjjel magamra öltöttem,
Fehér hattyúk hátán egy szebb helyre repültem
Hol serlegembe mézíz? nektárt töltöttem,
S tagjaim hálatánc dallamára hevültek;
Mert elszakadva a fájó,földi bajoktól,
Könny? lelkem magasab régiókba szárnyalt,
Vezérelve vízt?l,égt?l,fémt?l,föld-portól;
Egy harmatcseppben csillogott álmaim álma.
A szelíd boldogsággal elfátyolozott Hold
Bevilágította életem poros útját,
Dombja egekig ér,mély árka gondot okoz,
Felelevenítve lét örömét és búját.
Magam járom,egyedül a jobbért harcolva,
Csak a parányi felejtést kölcsönözhetem,
De azért küzdök,dúló viharral dacolva,
Magam írányítom,teszem mássá életem |
|
|
- augusztus 12 2007 10:02:10
Milyen szép, ahogy formálod a szavakat, miközben gondolatban valahol messze szállsz és visszatérve tudod, életed csak a tiéd, a te kezedben van.Szép volt. |
- augusztus 12 2007 18:52:21
Valóban a mesék álmok világába röpíted az embert,
Ezek a szép képek, szinte földönkívüliek,
Visszatérve földre, ne dacolva, de jobbért harcolva,
Valósítsd meg, harmatcsepben csillogó álmodat |
- augusztus 12 2007 22:08:41
Jaj Istenem Henikém, ez a vers gyönyör?.Az egész életet bele lehet képzelni egy harmat cseppe....
Nagyon nagyon tetszett!
Szeretettel ölellek:Kriszti |
- november 30 2007 15:38:28
Kedves Ica,de átgyúrom,igazad van
Denes, Ariadne,Krisztina közönöm szépen |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. szeptember 08. kedd,
Mária, Adrienn napja van.
Holnap Ádám napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
