Két cigaretta
Egy hamutálcán álltak
Lassan égve vártak.
Az egyiknek fehér füstje
Könnyű harisnyatartóként
Francia can-canban emelkedett.
Másiknak füstje fekete
Lerakódott kátrány, szenvedett.
Még az egy járta az Éjjelt
A másik magányában fészkelt.
S így füstölögve égtek, szálltak
Utaztak jártak
Olvadoztak
Pöfékelve orron
Vagy sárgázott bajszon...
Szájon füstöt hánytak.
Két cigaretta, most már csikkek
Hamutálcán szétnyomott rétegek
Kiégtek, hamuban léteznek.
Semmi nincsen rajtuk
Can-can, kátrány...
Szegény cigaretták, végek csupán.
Torma Zsuzsanna - március 04 2009 07:36:22
Kedves Elemér!
Szerintem is szimbolizáltad az emberi életet.
Én azt értem ki bőlele, hogy akár fent vagyunk, akár lent,
jobb volt az életünk, vagy rosszabb, mindenképpen ugyanoda jutunk, akár csak a két cigarettavég. S ebben látom egyedül az isteni igazságot!
gufi - március 04 2009 10:58:21
Kedves Elemér!
Mire képes egy emberi elme,
életsorok egy cigarettába sürítve.
A vég csupán egy csikk mi elégett,
Hűen jelemzed az emberi életet.
üdv:gufi
maximum - március 04 2009 11:55:33
Kedves Iytop az emberi ész sok mindenre képes, határtalan ötletekkel...szépen sűrítetted az életbe a cigarettát....és a vége a csík...tetszett! üdvözlettel: maximum
rea - március 04 2009 15:30:45
Csatlakozom az előttem szólókhoz!
piedone - március 04 2009 17:28:33
Kedves Iytop!
Bizony,ha az ember nem figyel eléggé oda az életére,úgy jár ,mint a hamusban felejtett cigaretta:szép lassan elparázslik
haszontalanúl.Élvezetes volt versedet olvasni.
Üdvözletteliedone.
reitinger jolan - március 04 2009 17:46:11
Vajon ilyen rövid az élet?
Szeretettel Joli
winston - március 04 2009 19:50:27
tetszett a versed melankólikus hangulata..