|
 Vendég: 44
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Sétálgattunk apámmal a kertben.
Fogtam a karját,
ő az enyémet.
S ö ugyanúgy lépett,
nehogy megbotoljon...
Verőfény szikrázott,
izzadtam rendesen..
De ő mégis fázott,
s szíve vert hevesen
az erőfeszítéstől...
Könnyes pillantással,
mely felért az Égig,
szívének oly kedves fáit,
szőlői bodor,zöldellő levelét
szelíd mosollyal csókolta végig.
A göcsörtös szőlő venyigén
a fűrtök lomhán lógtak.
Közöttük darázs döngicsélt,
s akkor értettem meg én,
apám már tudja,nem sok a Holnap.
Érezte már a közelgő bajt.
Dédelgetett,édes gyümölcseit,
miket két kezével ápolt,
utoljára ízleli majd.
Ha még lesz hozzá ereje...
Mig erővel bírta,
mint egy szorgalmas kis vakond,
hajnaltól napestig
mind a kertet túrta.
Fáradhatatlanul...
Langy vízzel locsolta a kókadt palántokat,
tépkedte térdelve,görnyedten,
a kedvenceit fojtogató gyomokat.
Tavaszi széllel dacolva,
szórta az éltető földbe a magokat.
Fák elhalt ágait sorra lenyesegette
ollója élével.
A duzzadó rügyek,
az újuló Élet
útját egyengette.
Ekkor, már túl minden reményen,
az ő test-kertjében,
neki is dolgozott
egy "kertész" keményen.
Hívatlanúl jött és nem kért napszámot...
Írtotta beteg szerveit merészen,
de az ő "ágain"nem sarjadt új élet,
az elpusztult helyébe
új hajtás nem lépett.
S bimbó sem duzzadt...
Az idén tavasszal már ,két keze
nem bírta emelni kapáját.
Ez a munka mást vár.
Az ő kertjében,sajnos már,
A Halál fente kicsorbult kaszáját.
Tudtam,hogy öreg,csillogó szeme a kedves,
most nem csak a vakító napfénytől nedves.
Örültem,hogy az enyémet
sötét üveggel takartam,
könnyeim mutatni néki nem akartam.
A gyengeséget nem szerette,
szinte haragudott érte.
Majd hogy nem gyűlölettel nézett
gyengülő erejére,pusztuló testére.
Most,hogy az enyészet útjára lépett,
félelemmel várt minden újabb estét...
Beszélgettem csendesen apámmal,
arról oktatgatott
már meghalkult szavával,
az általa itthagyott kertjét,
hogyan gondozzam én...
-Ha Ő,már egy mindig zöld,örökké termő,
édes,gyümölcs és virág illatot árasztó,
Égi kertben szorgoskodik majd.
-Álmunkban,barnára cserzett,ráncos kezéből,
újra elvesszük az imént nadrágjába törölt,
felénk nyújtott,hamvas,tűzpiros almát...
Köszönjük Papa!!!
2002. |
|
|
- március 04 2009 10:10:30
Kedves Piedone!
Ez a költemény - ha bár szomorú a mondanivalója - mindennel felér!
Ahogy olvastam, úgy láttam magam előtt a sétát a kertben...Apáddal. S ha jól belegondolok, mi is ugyanezeket a munkafolyamatokat végezzük tavasztól őszig, férjemmel egyetemben, amíg csak lesz hozzá erőnk.... nincs is ennél szebb dolog. S ha ezt a munkát valaki továbbviszi, az még szebb dolog lesz! Nekem elsősorban a mondanivalód miatt az alkotásod felülmúhatatlan!
üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- március 04 2009 11:50:40
Kedves Piedone!
Igaz hogy versed már nem mostani,
de nekem a könnyem most kezd záporozni.
Versedből az alázat és szeretett árad,
mi örökre szivedbe véste, Édes apádat.
Szívemből sajnálom hogy nincs többé veletek,
E versedért áldjon a jó Isten tégedet.
Szeretettel:gufi |
- március 04 2009 12:17:07
Kedves Piedone a versed megható, megkönnyezett engem, nagyon tetszett! üdvözlettel: maximum |
- március 04 2009 14:59:35
Kedves Piedone!
Én is könnyezem!Versed felülmúlhatatlan!
Szeretettel:Rea |
- március 04 2009 16:47:16
Kedves Manon!
Köszönöm!És köszönöm a képet is amit adtál hozzá,nagyon szép.
Üdvözlettel iedone. |
- március 04 2009 16:50:21
Kedves Zsuzsanna!
Köszönöm a dicsérő szavaid,nagyon jólesik a figyelmed!
Üdvözletteliedone. |
- március 04 2009 16:55:37
Kedves Gufi!
Köszönöm,hogy mindig olvasod verseim és fűzöl hozzá néhány kedves szót!
Üdvözletteliedone. |
- március 04 2009 16:57:37
Kedves Maximum!
Köszönöm könnyeid!
Üdvözletteliedone. |
- március 04 2009 16:59:25
Kedves Rea!
Neked is szívből köszönöm!
Üdvözletteliedone. |
- március 04 2009 17:30:35
Nagyon szívhez szóló, szép megemlékezés édesapádról.
Szeretettel Joli |
- március 04 2009 18:42:07
Szép megemlékezés.
Szeretettel Tay |
- március 04 2009 20:10:11
nagy gyengédséggel és szeretettel írtad versedet...gyönyörű |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
