Február árnyékában állok
vastag kabátba rejtett testtel
az udvar betonnyi tömegén,
hátam a fény hevének támasztva
engedem, ébressze bennem a reményt.
Orromba vágyom a föld szagát,
ajkamon készülődnek hozzá
bódult álmukból a szavak,
s az ízek hiánya éhséget
gerjeszt a zöld színének éhe után,
s fényes ágnyi csöndességbe
páncéljában nyújtózni készül
illata mámorában a rügy.
Fázik bennem a törődő lélek,
és a lucskos havon gőzölgő szellő
borostám közé rejti magát.
Még vissza vágyom a szobámba
a mű fény mű melege közé,
hol a paplanom alatt álmodik
gyógyulásáról bennem a betegség.
rea - március 06 2009 15:12:29
Nagyon szép!!!
Köszönöm.
Szeretettel:Rea
zsuzsu - március 06 2009 15:16:51
Szia!
Egész különlegesen megírt március, de minden szavával belém varázsolja a tavasz utáni vágyakozást. Nagyon tetszett. Szeretettel: zsuzsu
reitinger jolan - március 06 2009 18:05:34
Gyógyulj ! A tavasz meghozza a gyógyulást a lelkednek, testednek.
Kifejező versedhez gratulálok.
Szeretettel Joli
Sancho - március 06 2009 18:16:19
Szia Nagyerdessy!
Álmélkodó, reményteljes sorok.
Csak gratulálni tudok.
Grt. Sancho
gufi - március 06 2009 18:37:15
Kedves Mihály!
Látom nem csak tested, de lelked is óhatja már a tavaszt.
A meleget,a zöldet,a virág illatát. mindent ami a gyógyulást elő segíti.Versed nagyon jó lett.
üdv:gufi
Peszmegne Baricz Agnes - március 07 2009 08:18:07
Kedves Mihály!
Március reménye ébredjen tovább benned! Versed kicsit borongós hangulatú, akár a mostani március.
Szép versedhez gratulálok.
Szeretettel: Ági
genezisz - március 07 2009 16:22:33
Szia Mihály!
Tőlem jobban szerintem senki nem várja a tavaszt.
Sarkos változás ami kihat mindenre.
A betegségekre ,de a gyógyulásra is
Hinni egy kicsit mindenben kell!
