Végsőkig
kapaszkodnak
a zsugorodó
szirmok.
- Csak még
egy cseppet
hagyjatok,
mielőtt
porba
hullok!
Suhan a szél!
s dúl vad vihar,
port,
felhőt
kavar.
Magházáról
Ő porba hull,
lapul.
Illatos
Rózsák
kacagják körül.
A nőszirom
haldoklik,
de még
büszkén derül,
Szól az
utolsó szó
jogán:
- Virágzásom
sokkal
szebb
volt
Talán.
rea - március 09 2009 08:37:36
Nagyon szép.
Szeretettel:Rea
winston - március 09 2009 13:25:57
nagyon tetszett
gufi - március 09 2009 14:39:20
Az élet szépsége és elmúlása,egy szál nősziromba,csodálatos.
üdv:Feri
Torma Zsuzsanna - március 09 2009 15:02:21
Kedves Marica!
Versedben megírtad a valóságot, miszerint a nőszirom nem virágzik túl sokáig, de talán mégis szebb volt ez a virágzási időszak más virágokéval szemben.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
reitinger jolan - március 09 2009 15:54:52
A vihar néha tépáz, de kiderül a Nap és eloszlatja a felhőket és csendesen esni kezd az eső, aminek a Nőszirmok örülnek, mert felüdíti, feléleszti őket.
Szeretettel Joli
maximum - március 09 2009 19:15:32
Kedves Marica keresem a szavakat, a versed könnyekig ható csodálatos nőszirom lelkem vérzik leírt soraidtól:
"A nőszirom
haldoklik,
de még
büszkén derül,"
Gratulálok remekül megírt versedhez! üvözlettel: maximum
gimenimillian - március 09 2009 21:51:36
Kedves Marica versed valóban csodálatos nehéz utána megszólalni
csak gratulálni tudok hozzá szertettel gimenimillian
