|
 Vendég: 95
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
"Feketeszárú cseresznye, rab vagyok érted menyecske.
Rab életem rab halálom, rab vagyok érted virágom,
Rab vagyok érted virágom..."
(magyar népdal)
Szeretlek...
Selyemszálakkal kötöttél magadhoz!
Épp a grundon játszottam,
de hagytam, hogy ölelj.
Akkor már nyelved örökre enyém volt,
és a tűzfalra firkáltalak - ha senki sem figyelt.
Kis kócos gyerek voltam,
fogékony ezernyi jóra.
Bámuló szemekkel meredtem
minden március idusán,
a nemzeti színű lobogóra.
A tizenkét pontot kívülről fújtam
és hittem hogy a felnőttek jók.
Mert csak a gyerekek lehetnek rosszak,
akik a háztömb körül szaladó kisfiúra
futóbolondot kiáltottak!
Bajnok akartam lenni,
lábad elé tenni a csillogó medált.
Hogy büszke lehess rám,
hogy helyem legyen szívedben,
hogy sírjon örömében apám...
Szerettelek kimondhatatlanul.
Közben az évszakok
egymásnak adták a váltóbotot.
De te nem kérted számon soha,
miért nem lett az érem enyém,
miért nem lettem híres férfiú,
és miért maradtam, ilyen ostoba
szegénylegény...
Te csak szerettél változatlanul.
Megmutattad nekem magadat.
Mikor síkjaidat fehér lepel fedte,
majd erekkel átszőtt hajlataidon
csordogált az olvadó tavasz
és dombjaid lankáin
akácmézet gyűjtött a szerelem.
A menyasszonyom lettél mindörökre,
bármerre mentem, te jöttél velem.
Dallamaid alagútjaiban
áttáncoltam veled az életem.
Hozományod: hagyományod!
Féltve őrzött tulipános ládád,
melyet mindig felnyitottál ha kértem.
Csodák lapultak benne,
mára szinte mind elfeledve.
Ősrégi dalok, mondák, tündérmesék.
Együtt játszottunk velük
a sámántűz fényében.
Vedd fel édes mátkám,
menyasszonyi ruhád!
Dolgos kezek varrták tarka fonállal,
határtalan szeretettel,
ezer esztendőn át.
Hímzett kötényeden ott barátkozik
e szétszaggatott vidék összes
magára hagyott motívuma.
Gyönyörű vagy!
Rubin kalárisod ribizliszemek.
Kontytakaró pártád dinnyehéj.
Vállkendőd kukorica csuhéj.
Nagyalsód káposztalevelek.
Pendelyed liliom szirma.
Pamut bütykösharisnyád,
uborka hamvas bőre.
Hófehér ingvállad,
napsugárlány szőtte.
Lábadon, vérvörös paprika a csizma.
Drága kis hazám! - Mert rólad mesélek.
Értéked: ragyogó sokszínűséged!
Te kultúrádban hordozod,
Én génjeimben őrzöm
és büszke vagyok rá,
hogy ereimben nyüzsög ezerféle ősöm.
Hiába ugrasztanak hatalmas urak,
birokra szomszéd népeket,
semmit sem ér ha folyik a vér.
Hiszen a patakok egymásba folynak
és összekeveredve is továbbrobognak.
E fekélyes sebektől átvérzett a gyolcs,
De a természet zöld mezején
trikolort fest az anyaföldre.
- mint hajdan a tűzfalakra én.
Mert itt kell élnünk tovább.
Itt, hol "még a fák es sírnak,"
ahol a felnőttek mégsem annyira jók
és a gyerekek rosszat csak tőlük tanultak.
Megöregedtem.
Már nem az a fontos, mi hajdanán.
A hősök kevesebbek lettek,
de nagyra nőttek az anyák.
Simogasd meg őszülő buksi fejemet,
melyet lassan öledre fektetek
elfáradt életem bíborszín hajnalán.
Jó volt veled élni, szerettelek.
És ha lehetne kérni újból a krétát,
nem rajzolnék most sem új planétát,
csak a vén sebhelyes földet.
Közepére ezt a kedves kis helyet,
ahol lakodalomra húzzák
a nagy rézharangot,
mikor megkaphatom végre örökre a kezed.
"Irigyeim sokan vannak, mint a kutyák úgy ugatnak.
El akarnak veszejteni, jó az Isten nem engedi,
Jó az Isten, nem engedi..."
( a népdal második része) |
|
|
- március 11 2009 20:25:25
Kedves Elonor!
Lehet, hogy a cím nem lett pontos, de azt akartam kifejezni, hogy ötven éve tart ez a kapcsolat kettőnk között.
Jól érezted, nyelvében, és hagyományai ápolásában él a nemzet.
Köszönöm az idézeteket. Nagyon kedves vagy!
Szeretettel: Szisz |
- március 11 2009 20:38:14
Nagyon tetszett! Gratulálok!
üdv.
era |
- március 11 2009 21:22:54
Kedves Szisz ehhez az 50 évhez és az elkövetkezendő sok boldog évhez a legjobbakat kívánom! Versed csodás! üdvözlettel: maximum |
- március 12 2009 07:28:59
Talán nemis olvastam ilyen stílusban a hazaszeretetről, sőt biztos nem.Csak így egyszerűen nem lehet azt írnom, azt hogy tetszett, hisz ez annál több számomra, megindító.
A keret, a mondanivalója, a meseszerűség, de legfőképp az ahogy megnőiesítetted és felöltöztetted gyöngyörű ruhájába és a gondolat, hogy mindezt a magad életébe ültetted.
Végigjártad, végigjártuk Veled a lakodalmas táncot.
A címed is igen, illik hozzá, hisz aki téged ismer ez is személyiségedből fakad.
Egyszerű, pátoszmentes és mégis kiérződik belőle a hazaszeretet.
Gratulálok, kedves Szisz!
Szeretettel Joli |
- március 12 2009 08:32:57
Szia szisz!
Elképedve olvastam soraidat. NAGY vagy!
És ittam minden szót, sorról sorra vártam a csattanót.
""Rubin kalárisod ribizliszemek.
Kontytakaró pártád dinnyehéj.
Vállkendőd kukorica csuhéj.
Nagyalsód káposztalevelek.
Pendelyed liliom szirma.
Pamut bütykösharisnyád,
uborka hamvas bőre.
Hófehér ingvállad,
napsugárlány szőtte.
Lábadon, vérvörös paprika a csizma."" - ez itt megfoghatatlan, még is képi megjelenítésben valóság, bár már csak múzeális.
Szinte mulattam ezen a virtuális lakodalmon, amit köszönök, mert igen csak azt tükrözi, hogy van közötök egymáshoz már rég. Sok szép éveket kívánok még, egészségben, boldogságban! Remélem fakaszt agyad, kezed, s tollad sok szép verset, amit olvashatok tőled! ( pecázni is kéne már )
Grt. Sancho |
- március 12 2009 09:15:33
Kedves Sziszifusz!
Ez fantasztikus! Gyönyörű a népdalkeret, a forma, a tartalom!!!Hazaszereteted csodás kifejezése ez a vers. Én is aranylakodalmas vagyok, és azt mondom Neked, hogy még nem öregedtünk meg, és úgy gondolom, talán most jutottunk el odáig, hogy ebben a témában legyen jogunk egyáltalán kinyitni a szánk.
Szeretettel: Ági |
- március 12 2009 10:07:16
Kedves Szisz!
Először is Kívánok neked nagyon sok boldog születés napot.
Ötven évesen csodálatosan örzöd a néphagyományt.
Itt most a népitáncra gondolok, mely nagy fizikai erőnlétet követel.Versed És hazaszeretetedet úgy irtad meg mint egy
MÁRCIUSI ifjú.Gratulálok felülmúlhatatlan alkotásodhoz.
üdvözlettel:gufi |
- március 12 2009 11:35:30
Kedves Sziszifusz!
Nagyon tetszik a versed!!A hazaszeretet itt munkál bennem is,de nem hiszem,hogy sokan lennénk képesek ilyen gyönyörűen leírni,megfogalmazni.Érdekes,hogy ha a hazámra gondolok,nekem is egy (gyönyörű) nőként "jelenik" meg!
Alkotásodhoz gratulálok!
Szeretettel:Rea |
- március 12 2009 17:01:40
Kedves Era! Köszönöm, hogy olvastál!
|
- március 12 2009 17:03:26
Kedves maximum! Neked is köszönöm, hogy ezt a hosszú verset végigolvastad. |
- március 12 2009 19:27:55
Kedves Joli!
Nagy merénylet ez a vers ellenetek, de jól esett, hogy ilyen sokan végigolvastátok!
"kicsit " hosszúra nyúlt, de nem volt szívem kivenni belőle semmit.
Éreztem, hogy téged megfog majd, hiszen én is ismerlek téged, és hasonló érzelmeinket a témában.
Úgy gondolom, aki ezt a nehéz művet végigolvasta, megérdemli, hogy külön válaszoljak a kommentjére.
Amúgy is könnyes lettem, mire végigolvastam mindet. |
- március 12 2009 19:41:33
Kedves Sancho!
Külön öröm számomra, hogy egy néptáncos is olvasott.
Biztos Te is jártál fesztiválokra, ahol sok nemzet fiai gyűlnek össze, és egymás kultúráját figyelve kötnek barátságokat.
A magyar kultúrkincs a világörökség egyik legjobban feltérképezett, tudományosan rendszerezett értéke.
Hála a kiváló néprajzkutatóknak.
Olyan kincs van a kezünkben, ami méltán lehet alapja a modern művészeteknek is. Szerencsére fel is használják egyre többen.
Egyszer jó lenne együtt pecázni, de már évek óta nem jutottam hozzá... |
- március 12 2009 19:46:46
Kedves Ági!
Igazad van! Vannak olyan területei az életnek, amelyet egy élettapasztalattal letisztulva talán jobban át lehet látni.
Persze a fiatalok is írhatnak a haza fogalmáról gyönyörűen. és erre van, nem is egy példa.
|
- március 12 2009 19:58:43
Kedves Gufi Feri!
Külön öröm a számomra, hogy egy történelemtudós is meglátogatott!
Ez a kis ország századokon át egy átjáróház volt, és amennyi szenvedéssel járt, annyi hozadéka is volt!
A kézművességtől, az iparig, a kultúrán át, mindenhonnan átvehettük az értékeket.
Genetikailag pedig egy rendkívül sokszínű, teherbíró, eszes társaság lettünk.
Versem egy kicsit erről is szólt. |
- március 12 2009 20:06:46
Kedves Rea!
Sokat dolgoztam ezen a versen. több mint egy hetet, naponta legalább egy órát. Sok szempontot kellett figyelembe vennem, és a végét összehozni az elejével, hogy a ott is érezni lehessen az egész verset.
Örülök, hogy nem egyedül érzem nőneműnek a hazámat. |
- március 12 2009 20:17:42
Kedves Scar!
Elolvadok a hozzászólásodtól! Határtalanul boldoggá tettek soraid!
Tudod, ez a gondolatsor már régen bennem volt, de most éreztem, hogy le kell jegyeznem.
Több helyen is belerejtettem a magyar zászló színeit, remélem ezt is észrevettétek.
A hazaszeretet megfoghatatlan valami, gyerekkoromban csak úgy lett, talán apám nevelte belém. Az élet úgy hozta, hogy megismerkedtem az igazi értékekkel, így már tudatosan szeretem a hazám. |
- március 12 2009 20:29:26
Kedves Zsola!
Talán túlzás a felmagasztalás, bár rendkívüli módon simogatja a buksi fejemet.
Nem hiszem, hogy tehetséges vagyok, de mindig igyekszem egy magas szinvonalú verset írni. Legtöbbször nem sikerül...
Itt-ott hibádzik valami.
Dehát mi hobbiköltők vagyunk, és ez a szórakozásunk.
Köszönöm neked is, szeretettel üdvözöllek. |
- március 13 2009 14:34:26
kedves szisz!
ennyi hozzászólást nem tudok felülírni,s minden új gondolatomban benne lenne valakinek a szava....ez szinte végigfutott a testemen...minden más hazaérzés hazugság ,amit eddig hallottam.....no,persze voltak igazak is,de ez egy csoda!50 évet így látni és éltetni.mine |
- március 14 2009 18:36:10
Kedves Mimone!
Boldoggá teszel, mert féltem, hogy nem aratok tetszést a sokszínűség dícséretével.
Megerősítettél hitemben. Köszönöm neked mine-
Szisz |
- március 14 2009 18:49:12
Kedves Manon!
Csak annyira varázslatos, mint amilyen a témája.
És annyira egyedi, amennyire a kultúránk, és a nyelvünk is.
Köszönöm, hogy végigolvastad |
- március 14 2009 20:15:00
Kedves Sziszi! Elbűvöltél!
Ragyog Költeményed ezen az aranylakodalmon! Igazi magyar vérrel írott, magyarmotívumokkal átitatott pezsgő ritmus. igazi lkodalmas! Kiemelkedő, stílus,és formajellemzi mester műved. Felülmúlhatatlan alkotás, csiszolt gyémánt! Minde szava kincs, hagyományörző őrők érték.
A Magyarok istene éltessen sokáig,legalább mégegyszer ennyi ideig, A családod Örömére, a magad megelégedettségére, és az irodalom dicsőségére.
Büszke vagyok a barátod lehetek.
Szeretettel: maricamama. |
- április 26 2009 19:35:53
Drága Marica!
Írom a privit, és köszönöm!
Te a mennyekbe emelsz! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
