Múlt fátyla takarja szelíden
A szívemben megőrzött szerelmem.
Lángja kialudt, nem ég,
Csak emlékeimben él!
Leírt, de kimondatlan szavak
Ma mégis érzőn vallanak!
Hol van az ifjúkor álma,
S álmaink valósága?
Miért aludt ki a tűz lángja?
Első szerelmemről lebben a fátyol,
Őszbe hajló szívem újból lángol,
A hamuból feltűnik az arcod,
Szép emlékekkel a jelen harcol!
Ismét fogom forró kezedet,
Érzem vágytól lüktető szívedet,
S rám borul a múlt minden emléke
Vele az átélt pillanatok rejtélye
És a szerelembe zárt ifjúkor reménye!
gufi - március 14 2009 11:08:32
Kedves Jocjo!
Látom előjött az álmodozások kora, mely vissza repít emlékeidbe.
Őszülő fejeddel nézel a nagy ködbe,a régmúltat újra felidézve.
üdv:gufi
maximum - március 14 2009 12:46:05
Az első szerelem emléke mindig fáj hiába múlik el...amúgy kedves Jocjo ma én is a versemben első szerelmemről elmélkedtem. Milyenek a véletlenek nem? Szép versedhez gratulálok! üdvözlettel:maximum
rea - március 14 2009 13:38:12
Szép versedhez gratulálok!
Szeretettel:Rea
winston - március 14 2009 21:51:47
szerelembe zárt ifjúkor-nagyon szép
genezisz - március 15 2009 09:13:43
Szia!
Szépen felidézted a múlt emlékeit.
Kivitel
tartalom:jeles!
