Napkorong

Ezredvéghez közeleg a nagy homokóra mutatója
Ünnepre készülnek az emberek
Ünnepel a Föld majd minden lakója
Immár kétezer éve, hogy csodát látott a világ
Isten Földre küldte egyszülött fiát
Hogy a barbárság korának legyen vége
És egy jobb, a kereszténység lépjen a helyébe
Hogy portyázó nomád hordák
utódai olvassák a Szent Bibliát
A szentírást, melynek tanítása túlmutat saját korán
És utat mutat az utókornak a szeretet, s hit talaján
Hinni, hogy nem vak-véletlenek irányítják életünket,
Mert van feladata, célja, értelme létünknek
Hinni, hogy míg testünk porlad majd a föld alatt,
Szellemünk tovább él, s örökre fennmarad

Két évezrede, hogy megtörtént a csoda
S azóta pereg időtlen időkig egy homokóra
A homokszemek peregnek már évszázadokon át
Láttak sok háborút, láttak sok véres csatát
Ez a homok mindent s mindenkit betemet
Elsüllyedtek hős hódítók ,nagy nemzetek
Virágzó városok, ahol egykor pezsgett az élet
Ellepte a por , s most takarja vastag földréteg
Az idő homályába vesző végtelen keresztek
A keresztekkel együtt a nevek is ködbe vesztek

Évezredek árnyékéban földi létünk
néhány porszemhullás csupán
előbb utóbb célba érünk Szent Mihály lován
És majdan porladó csontjaink felett
Megint jönnek lágy tavaszok, dermesztő telek
És jönnek nemzedékek egymásután sorra
Nekik is dolgozik, majd leáldozik a homokóra

Mielőtt ez évezred lehunyja szempilláit
Visszaperegnek az évek a kezdettől a máig
Megelevenedik a régmúlt, őseink letűnt világa
A jurta szélén táltosok pislákoló tüze világít
Látatva harcoló őseink véres szablyáit
Lassan az évek visszatérnek a villanyfényes mába
A repülők, rakéták , műholdak korába
Egy tűzijáték mindent megvilágít
Láthatjuk az elmúlt évszázadok-alkotta csodáit

Örvendjünk hát, hogy rövid létünk
Évezredek metszéspontjára esett
Hogy Istenünktől kaptunk két évezredet
A búcsúzót, ami egyre halványodó emlékekbe réved
És az eljövendőt, melyben majd utódaink élnek
Akik tovább fényesítik a táltosok lángját
És tovább formálják a maguk világát

(Budapest, 2000. augusztus. 22)

Hozzászólások

Torma Zsuzsanna - március 18 2009 09:08:31
Kedves Molnár József!
Nagyon jól sikerült alkotást olvashattam Tőled, természetesen nem ez az egyetlen, mert nagyon nagy bölcsességgel bírsz.
Vajon milyen utódaink lesznek, és azoknak milyen kétezer éve lesz? Vajon igaz lesz-e a jövendölés, ami a Bibliában van, hogy "A föld pedig az igazságosaké lesz, és örökké rajta lakoznak", ... és "kardjaikat ekevasakká...,ovácsolják... és hadakzást több nem tanulnak"? Mert én az utódoknak csak ilyen életet szeretnék.

Üdv.: Torma Zsuzsanna

Torma Zsuzsanna - március 18 2009 09:09:38
Elnézést a helyesírási hibákért, a gyorsaságom néha ide vezet!

maximum - március 18 2009 13:45:05
Kedves Jomolnar versed tele van mély bölcselettel, éles látással, mély gondolatokkal! Nekem nagyon tetszett! üdvözlettel:maximum

gufi - március 18 2009 13:52:31
Kedves Jomolnar!
Versed redkívüli, jó volt olvasni.Valóban felemelő érzés,
A század és ezredfordulón élni,elgondolkodni múlton és jövőn.
Írásodhoz csak gratulálni tudok.
üdv:gufi