A lemenő Nap sugara fürdik a tóban,
búcsúzik tőle a vigyorgó teli Hold,
csillagok fénye ragyogja körül,
valahol már a szférák zenélnek,
a kozmoszban csillagok születnek.
Távol a világ zajától a tóparton,
a fúzfa alatt egy meghitt padon,
szemek ölelkeznek, szerelmet vallanak,
Egy béka ugrik, csobban a vízben,
pók szövi hálóját a fűzfa ágaira.
A pók hálót szőtt köréjük,
az elsőt több is követte,
mennyasszonyi fátyol lett belőle,
de a szerelemnek nem lett vége,
tovább ragyogott szemük fénye.
ese23 - március 19 2009 08:37:39
Kedves Yanko!
Kedves versed elvitt a tóhoz, hogy én is megmártózzak a vizébe!
Jó is ölelkezni egy gyönyörű naplementébe!
T.: ese23
rea - március 19 2009 10:22:41
Versed nagyon szép lett!
Szeretettel:Rea
gufi - március 19 2009 15:40:38
Kedves Yanko!
Csodás a napnyugtád szerelemmel fűszerezve.
üdv:gufi
