Kislány voltam még.
Ártatlan és tudatlan.
Gyermeteg örömet leltem a ragyogó Napban,
A tündöklő csillagokban,
Az avarban rejtőző ibolyavirágban,
A nyíló orgonában, illatos akácban.
A vadvirágos mezőn órákig kószáltam,
Álmokat szőttem és virágkoszorút fontam.
rea - március 20 2009 13:08:51
Kedves Irda!
Mind ezt tettük,s milyen kár,hogy elfeledtük!
Szeretettel:Rea
Torma Zsuzsanna - március 20 2009 14:16:35
Kedves Irda!
Előttem még ismeretlen a neved, de remélem fogsz még írni ilyen szép verseket, mint ez a mostani is.
Szépek a rímeid! Én is ugyanúgy voltam kislánykoromban, mint Te, azóta is örömömet tudom lelni mindazon dolgokban, amiket itt leírtál, még öregedő fejjel is! A természet, amiben legkevésbé csalódik az ember!!!
Üdv.:Torma Zsuzsanna
gufi - március 20 2009 21:08:43
Kedves Irda!
Boldog gyermekkor,sajnos már elmúlt.
Ma már a szomorú hétköznapokat éljük.
üdv:gufi
maximum - március 21 2009 00:25:40
Sok mindent elfelejt az ember, ami szép, volt a régmúlt már csak emlék, de jó lenne néha megint átélni igaziból! üdvözlettel: maximum
heaven - március 24 2009 07:31:35
Szép a visszaemlékezésed!
