|
 Vendég: 44
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
A nyolcadik!
(in memorian)
Hamvak
Nem is tudom, hogyan kezdjem, csak állok szótlanul...
- Harminckilenc év és most mára már semmi, vége...- az özvegyül hagyott szorosan átölel és kérdéseit suttogja elhaló hangon fülembe,
- "miért épp ő, és miért épp mivelünk történik mindez?
...nem is akarom elhinni! - miért?"
- szívszorító érzés egy temetésen részt venni, s hogy egy hozzátartozónk ment el, így még rosszabb! Már nincs közöttünk, már nem látjuk őt, s már csak egy hant, mi emlékeztet rá! A sok csokor virág, mely másnapra ugyanúgy hal, és csak egy fonnyadó enyészet lesz emlékeinkben!
De, nem hagy nyugodni egy gondolat! Mint egy röpke kismadár, egy kisfiú szaladgál, köszönti ismerőseit, igaz ismeretlenül azokat, kik e utolsó búcsút kárhoztatják!
- Hisz mindenki szerette!
Most becsukom a szemem és csak képzelgek, ...
- képzelem a másvilágot, de csak szaladgál a bolondos kisgyermek!
Ki nem is az elszürkült mában,
- talán, mintha valami másvilágban élne!
Megfogja kezem, s rám néz, szemében, valami érthetetlen boldogságot látok! Még fel sem fogta, hogy meghalt az apja!
- döbbenek rá!
S hogy már nem lesz, ki hazamegy hozzá és megsímogatja, becézgeti őt, nem lesz ki szólítsa,
- "édes kisfiam"!
Nem lesz!
Most átöleli a derekam, hozzám bújik.
- Istenem, miért pont velem, miért velem teszi ezt?
- kérdem magamat tehetetlenül.
Újra rám néz, majd az anyjához szalad.
Olvasom a koszorúszalagokat, "- szeretett " - kedves, ... "
- búcsúzunk...család..."
Keserűség önti el a szívemet, - csak a pap fohászára eszmélek, mely foszlányokban találkozik bágyadt lelkemmel.
"- imádkozzunk, halottunk lelki üdvéért!"
"Mi atyánk, ki vagy a mennyekben..."
- Nem mormolom a szavakat, mert hitem már rég elveszett!
- Elveszejtette a sok bánat, az igazságtalan világ gyötrelme, s a szűnni nem akaró rossz örök győzelme!
Más világ az enyém! - Más!
Kőfal és egy rekesz, vésett kőfedél, mely elfedi porrá aszott tested hamvait, arcomat simogatja a kora őszi szél!
Ólomlábaim nem mozdulnak csak őrzik a kegyeket, de valami elindít s átölelem az özvegyet!
Törékeny lélek, kérdése örök marad,
- miért, miért bánik vele így az élet, miért ily rossz, hát mi bűne maradt?
Csak szorosan ölelem és nem jön szó a számra, majd enged a szorítás és pillantásaink örök képként égnek a tudatunkba!
- Most eszmélek, vajon meddig élek Én?
Lépek még kettőt, vagy annyit sem, vagy még ennyit, mint eddig s kínok közt kell majd akkor halnom?
- Hát mennyit még?
Egy rövid séta, kertvárosi kis utca, fákon halk madárhang suttog,
- "itt volt Ő, itt", csak a kertkapu nyikorog.
Halotti tor, felejthetetlen emlékek sora, - "ez az otthonunk, családi fészek s az Ő dolgozó szobája."Beszélgetés,
- hjaj az Élet! Egyedül maradt sóhaja messze száll!
Törékeny teste ismét hozzám símul, átölelve csendesítem lelkét!
Sosem fogom megérteni, az élet ilyen miértjét és fintorát!
Újból a gyermek,
- most eszmélek, második osztályos, füzetét
mutatja, benne üzenetek és írások. Osztályfőnök, órarend, beleírások s amin a szemem megdermed!
Apja neve, s telefonszáma,
- már csak kihúzott törölt emlék s élménnyel beszéli azt a drámai estét!
- "Nem tudták újra éleszteni a mentősök! Soká jöttek a halottszállítók!"
Majd beszalad a szobájába s hoz egy könyvet, - cetek a nagyvilágból.
Az ölembe ül, magyaráz, - szürke, ámbrás, palack orrú, - és velem megint forogni kezd a világ! Aranyos, bájos gyermek, - kérdez és magyaráz és magyarázza édesanyjának, hogy olyan vagyok,
- "mint a papám"!
A nagyapja másfél éve halt meg, s most a fia követte, két lélek hagyott hátra két lelket, e világ bánataira!
Özvegyült nagymama és özvegyült kedves meny, - és egy másvilági gyermeket!
Hazafelé csak ültem némán, mellettem suhant a táj és nincs mi megmentsen minket! Csak egy kósza fohász!
- Ha értem jössz, kérlek gyorsan végezz,
Te - Halál!
20081005
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!
|
|
|
- március 21 2009 00:44:31
Ez igen! Csodaszépséges a versed! üdvözlettel: maximum  . |
- március 21 2009 10:01:20
Kedves Louis!
Szomurú megható történet,mit mindnyájan megélünk.
Ebben azaz egyedüli szép,ahogy megjelenedik tolladnak hegyén.
üdv:gufi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 07. péntek,
Ibolya napja van.
Holnap László napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
