Veled szállok képzeletben
keresztül az életemen.
Ölelkezve zöld réteken,
összebújva hűs vízekben,
átkarolva langyos szélben,
melegedve hideg télben.
Mindörökké kéz a kézben!
Jaj! Elillant a hiú álom
kezedet már nem találom.
Egyedül a kopár réten,
fázva jeges vízben,
magányosan metsző szélben,
dideregve fagyos télben.
Nélküled kell most élnem!
gufi - március 24 2009 10:38:08
Kedves Aramis!
Versed vége bánatos lett, de ha a multat elfeledtted,
Jön az új szerelem,és újra szállsz a képzeletben.
üdv.gufi
Taygeta - március 24 2009 10:45:40
Szomorúan szép sorok. Gratulálok.
Szeretettel Tay
heaven - március 24 2009 10:50:03
Ismerem az érzést, nagyon szép lett!
rea - március 24 2009 10:56:44
Kedves Aramis!
Ez nagyon szép lett!Gratulálok!
Szeretettel:Rea
Maryam - március 24 2009 20:14:38
Két strófa, és mindkettőnek más a hangulata. Kiütközik az ellentét a szavakból, az igék visszatükrözik az érzelmeidet. Öröm, és fájdalom van benne. Nagyon szép, fájdalmasan szép......
Maryam
maximum - március 24 2009 21:33:16
Kedves Aramis tetszik a versed nagyon! üdvözlettel: maximum
winston - március 25 2009 07:20:13
különösen az első versszak tetszett
Homoki Iren - június 13 2016 11:52:37
Nagyon jók a verseid.