|
 Vendég: 95
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Vidám tömegben is közibénk állsz,
Árnyékként követsz, bármerre térek,
Szaggatott ruhádon a félénk gyász,
Ajkadról üvölt egy néma ének.
Szikár vagy, hallgatag, szemed sötét,
Nem gyúlnak benne játszi fények,
Szemenként szórod a bánat kövét,
Lárvaarcodtól vacogva félek.
Ülsz ünnepi fenyőm fátyla alatt,
Konokul billegsz a pisla fényben,
Árnyad setét szárnya a négy falat
Oldja, mintha ülnék semmiségben.
Már győztél, de ez nem elég még sem,
Foglyodul ejted az illó időt,
Ő megáll, mint dermedt szívverésem,
Vén csatamén, mely a harcból kidőlt.
De mégsem. Engedsz, hogy kínozhass még,
Hideg csókod te, te hallgatag lány,
Kiszívja vérem, és súg: ez a vég,
Örök társad leszek, én a Magány.
|
|
|
- március 26 2009 16:36:31
Ez csodaszép lett  ! üdvözlettel: maximum |
- március 26 2009 17:10:37
Kedves Papon!
Lenyűgöztél, különleges versed remek lett.
Szeretettel Tay |
- március 26 2009 19:13:37
Kedves Papon!
A magány nagyon szörnyű dolog,ha nem teszünk ellene,
rámegyünk és vége.
üdv:gufi |
- március 26 2009 19:54:48
Szép a magányod, a megszemélyesítés. Ha szikár is, ha csöndes is, a vég az biztosan nem ő, hisz csókjaival melletted ül mindig, légy vele türelmes.
Szeretettel Joli |
- március 26 2009 23:12:37
Különleges hangulatú, mélabús vers.
Nagyo szép!
üdv. Dezső |
- március 27 2009 09:38:53
Kedves Papon!
Nagyon szép írásaid és verseid vannak, mint ez itt.
Bizony, a magány befúrhatja magát mindenhová, persze, ha engedjük. Nem szabad engedni, hogy a közelünkbe férkőzzön!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- március 27 2009 10:27:04
Kedves Max!
Akkor a legékesszólóbb az ember, ha önmagát sajnálja. De volt ez már rosszabb is. Legalább ez egy társas magány, és főleg nőnemű!!
Üdv.:
Papon |
- március 27 2009 10:29:51
Kedves Tay!
Te, mint "régi" ismerősöm, tudhatod, létezik ennek a magánynak hímnemű változata is, de az nem az én esetem. Viszont egyiket sem kívánom senkinek sem.
Szeretettel:
Papon |
- március 27 2009 10:33:40
Kedves Scarlett0611!
Örülök, hogy megérintett a vers, de kívánom a valóságban soha ne legyen részed a magány semmilyen formájában.
Szeretettel:
Papon |
- március 27 2009 10:36:09
Kedves András!
Gyanítom, mire gondolsz, s ha nem néznéd vitézi voltodat, meg is mondanád. És igazad is lenne!!!
Üdv.:
Papon |
- március 27 2009 10:37:48
Kedve Gufi!
Fiatalos dinamizmusodnak igaza van: rá kell menni!!!!!
Üdv.:
Papon |
- március 27 2009 10:40:47
Kedves Jolán!
És ha a türelem kivételesen megint csak magányt terem??! Akkor már inkább Gufi tanácsát fogadnám meg. Noha ez ügyben sem lehet elég okos az ember.
Üdv.:
Papon |
- március 27 2009 10:52:04
Kedves Elonor!
"Neked legyen mondva": szaggatott ruhájú, szikár, szótlan, nagy fekete szárnya van, a bánat kőzúzalékkal megszór, hideg csókjával kiszívja a vérem, fojtogat, a négy fal eltüntetésével szinte kozmikussá teszi a társas egyedüllétet. Egyetlen mentsége van: lány!!!! És mint minden hölgy, úgy ő is valóban szép.
Üdv.:
Papon |
- március 27 2009 10:53:30
Kedves Dezső!
Sajnos, csak igazat tudok neked adni állításaid zömében. Köszönöm.
Üdv.:
Papon |
- március 27 2009 10:58:46
Kedve Zsuzsa!
Ez a "kutya" magány szuverén lény. Aligha kér bebocsátást, egyszerre csak ott van. Beférkőzik, ahogy te mondod, és igen kitartó tud ám lenni. Mindazonáltal ne sajnálj nagyon. Van itt egy kis költői túlzás. Túléltem eddig, van hát remény. Köszönöm a véleményed.
Üdv.:
Papon |
- március 27 2009 16:01:46
Kedves Papon!
Mennyi szépséges gondolatot ki tud hozni belőlünk a magány
cseppet sem kellemes érzése!Íme,példa rá versed!
Üdvözlettel iedone. |
- március 29 2009 17:47:59
Kedves Papon!
Versed szépséges lett!Gratulálok!
Szeretettel:Rea |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
