Szívem, olyan volt, mint a kiszáradt folyó
Lelkem, mint a benne megfeneklett hajó
Arcomra a szomorúság homálya költözött
S gondolatom sötét fátyolba öltözött
De te meghoztad az esőt s a folyó újra telt
A benne megfeneklett hajó, újra útra kelt
Arcomról a szomorúságot az eső elmosta
A sötét fátyol helyére a szívárványt hozta.