Ha megérintik olykor Lelkedet
Simogatóan csendes szép szavak,
Ha égi könnyet sírunk néhanap,
Az idő árja el sosem temet.
Ha zengő Lelkünk örömtől sajog,
Újraolvasva tündér-kényesen
Fel-felszikráznak fáklya-fényesen
Szerelmünk szülte kóbor dallamok.
Szerelmünk ölén megpihenni jó,
Álmok öblénél több lett a való,
A perc, az óra megszenteltetett,
És szent, ami a porból vétetett.
Ami más szemnek gizgazos, kopár,
Az számunkra virágos óceán.
Torma Zsuzsanna - március 30 2009 07:44:33
Nagyon szép ez is,kedves Inpeters!
Nekem a két utolsó sor mondanivalója tetszik a legjobban!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
gufi - március 30 2009 10:57:50
Kedves Laci!
Még mindig szépen szól lantod.
üdv:gufi
maximum - március 30 2009 12:06:31
Kedves Laci szépen és jól szól a lantod, ahogy Gufi is mondta üdvözlettel: maximum
lnpeters - március 30 2009 21:07:33
Nagyon szépen köszönöm!
