|
 Vendég: 96
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Reménytelen
Súlyos légtömeg árnya húzódik,
Seregre bú leple ereszkedik
Elindul az ember-folyó, roppant,
Kiáltás hang fülünkbe lobbant.
Feküdni fogunk kardélre hányva
Egy virágszál nélkül meg sem szánva.
Holtan, de kik voltunk, kik leszünk, majd
Csak sírrabló tudja, kit becsvágy hajt.
Voltunk, de kik,
Leszünk, de mik,
Tán hősök, kiket,
Feljegyeznek, s hihet,
Bárki mit akar tetteinkről,
Hősiesnek mesélt életünkről.
Vagy élünk tovább reménytelen,
Királynak a nevében bűntelen,
S látni vesztes fél rabjait,
Felőrlik a sorsait.
Nincs győztes,
Vesztes.
De túl lesznek ezen is, katona, ki sokat megélt,
Kinek oly sok ember annyit regélt,
És edzett ideggel, túlteszi magát,
Mert haláláig védi a hazát.
De van remény, még van tudat,
Míg elménk boldogságért kutat.
És van bennünk egy áhítat,
Mely minden porcikánkat átitat,
S élünk boldogan, még voltunk, de leszünk.
Szabolcs 2009.03.30 |
|
|
- március 30 2009 23:52:24
Érdekes versforma, gyönyörű gondolatok! üdvözlettel: maximum |
- március 31 2009 08:56:47
Kedves Szabolcs!
Versed nagyon jó, témád rendkívüli.
üdv:gufi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
