|
 Vendég: 92
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Ő jön sunyi csendben egyre közelébb,
Lesz tőle a szemem szürke-fátyolos,
Csal bele könnyeket, ha üvölt a szél,
Elszívja erőm, mi még fiatalos,
Ö tépi szálanként hajam dzsungelét,
Festi mákos-ezüstre, mit meghagy még.
Fogja be a szám, pedig az még dalos,
Mindent rabol: kreatív férfierőt,
Dagadó izmot, derűt, asszonykacajt,
Vad vágyat, szenvedélyt, szent gyerekzsivajt,
Kapcsolatoknak meghitt melegét,
Apró kis madarak vidám énekét,
Jön, foglal, ám ő nem is hivatalos,
Lopja az asztali örömök javát,
Orrom elől a virágok illatát,
Nyakamra ül, hogy fájós, girbegurba
Guzori gerinccel húzzam ki magam.
Ő utal be, susog: bajod halálos,
Átszervezi éltem szokott ritmusát,
Ír fel számomra egyre több pirulát,
Lassítja léptem, jobb kezem lesz balos?
A régi énemből hát semmit sem hagy?!
Lám rád ismerek ˝szinyor˝ Alattomos,
Hagysz, egy mégis reménykedő rosszcsontot,
Aki letegez: Te az Öregség vagy.
Megjegyzés: a ..."los" végződéseket kérteik következetesen ...losz-nak ejteni!!
|
|
|
- március 31 2009 11:14:26
Kedves Papon!
Mindennel egyet értek mit le írsz. Minden nap jön egy új probléma,
természetesen egy bizonyos korban, mi eddig még nem kínzott soha, most megint más súlyt porba.
Erre mondják az orvosok, korának megfelelő.De ettől felforr az agyvelő.Na de nem panaszkodom, versed jólett nagyon.
üdv:gufi |
- március 31 2009 14:49:03
Kedves Papon!
Versed mondanivalójával egyetértek!
Lassan, alattomosan, de biztosan jön, közeleg..sok kicsi baj, amiből aztán majd lesz nagyobb, több. Most még nem akarunk ezekre odafigyelni, és azt hisszük 50-60 évesen, hogy még mindig 20 évesek vagyunk, hogy nem szabad lankadni. Pedig épp most írtam egy helyen véleményt, hogy ajándék minden nap és tavasz nekünk is, és ez nemcsak az idős "kiváltsága". Vigyázni kell ebben a korban. Lassítani kellene, hogy még továbi évtizedeket érhessünk meg.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- március 31 2009 17:29:18
Kedves Papon!
Egészen remek amit alkottál! Tetszik nekem.
Oly szépen gyűjtötted össze és fogalmaztad meg az öregedés képeit.
Így egy kerek egész, és érzelmekben gazdag vers született.
Annyira jó, hogy nem is értem miért szőtted bele ezt a los dolgot.
jópofa, de talán elvonja a figyelmet a szép munkádról.
Én S -ekkel olvasva jobbnak érzem.
Üdv : Sziszifusz |
- március 31 2009 20:40:29
Kedves Gufi!
Köszönöm, megvagyok. Kornak megfelelően: együtt kell élni az amortizációs jelenségekkel. Nem szomorú ez, csak kellemetlen.
Üdv.:
Papon |
- március 31 2009 20:43:28
Kedves Zsu!
Milyen igaz! De te pl. be tudod tartani saját jó tanácsaidat?? Az meg a másik, hogy mi már megértük ezt a "magas" kort.
Üdv.:
Papon |
- március 31 2009 20:52:14
Kedve Sziszifusz!
Na, ez látod ízlés dolga. Én minden esetre bele akartam mosolyogni az öregedés "pofájába". A selypítés (nálam) ezt szolgálta a maga játékosságával. A cím Los Alamos-ra hajaz, tudatosan. Ennek itt nem részletezhető okai vannak.
Végeredményben azt szerettem volna, hogy mindez a "bölcselet" kevésbé szomorkás szentenciákhoz vezet.
Üdv.:
Papon |
- március 31 2009 20:54:03
Javitás: ...vezessen. |
- március 31 2009 20:57:59
Kedves Elonor!
Nagyon szépen köszönöm a véleményed. Azt hiszem, ezt az őszinteséget el lehet várni egy extravertált embertől. Nem érvényesek általánosan a versben leírt öregedési szimptómák.
Szeretettel:
Papon |
- március 31 2009 21:27:14
Kedves Papon!
Az öregedés sánta,lomha varja,
odatelepedik,bizony az asztalra.
Böszen csipegeti "kenyerünk javát"
előbb puha belét,majd mi még megmaradt,haját...
Bölcs gondolatok ,szépen kifejezve!Gratulálok!
Üdvözletteliedone. |
- április 01 2009 13:17:51
Kedves Piedone!
Ezek szerint te is ismered a fickót. Vágd képen!!
Köszönöm.
Üdv.:
Papon |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
