Messze német földről jöttünk
magyar tengert látni, csodálni
emeli majd dalos kedvünk
a jó magyar bor, a szalámi
talán új barátokra is szert teszek,
de arra végkép nem gondoltam
hogy egy busz sofőr egyszer is tévedhet
Vonaton jött a halál, jött a végzet,
kaszája rendet vágott a buszon
az ütközés mindent összepréselt
én megúsztam, védett az őrangyalom
a roncsokból kikerültem végre
barátom mind odaveszett
közülük csak én maradtam élve
mert egy busz sofőr egyszer tévedett
Nem rágódom, nem panaszkodom
a történtekkel már békében élek
belátom ez nem javít’na sorsomon
lelki vigaszért a temetőbe térek
fájdalmaim enyhíti orvosom
már tolókocsiból nézhetem az eget
végül is nem történt semmi
csak egy busz sofőr egyszer tévedett
(emlékezve a német nyugdíjasok siófoki busztragédiájára 2005 tavasszal)
reitinger jolan - április 01 2009 19:52:44
Szép megemlékezés, remélem nem voltál részese.
Szeretettel Joli
maximum - április 02 2009 01:06:29
Szép emléket állítottál nekik! üdvözlettel: maximum
Torma Zsuzsanna - április 02 2009 08:25:40
Kedves József!
Egy pici kis tévedés mennyi emberéletet követelhet!
Szomorú, hogy ilyen tragédiák megeshetnek. ÉN is minden nap busszal utazom, s nagyon ritkán autóval. Én nem vezetek, nem is tanultam, s viccesen sokszor mondtam is, hogy én csak áldozat lehetek, én soha nem fogok elütni senkit. Gyalogosként pedig nagyon vigyázok magamra és az autósok épségére is, úgy, hogy megfontoltan közlekedem.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
gufi - április 02 2009 16:37:37
Kedves Jomolnar!
Vrsed nagyon kedves megemlékezés, bár ne kellet volna megírnod.
üdv:gufi
