|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
A lemenő nap fényében
Ülünk egymás mellett csendben.
Nézem a tündöklő napsugarat,
Mely éppen cirógatja arcodat.
A napsugarat felváltom kezemmel,
Arcod belesimul tenyerembe.
Pillantásod élesen fúródik szemembe,
Vágyamat csókod tüze hevíti fel.
Nem érzékeljük a külvilágot,
Csak a másik ölelésére vágyunk.
Egymást repítjük a fellegekbe,
Míg a nap új reggelt hoz el.
Elválni Tőled ekkor sem tudok,
Arcodra megint mosolyt varázsolok.
Elveszteni Téged olyan lenne,
Mintha testem a lelkem nélkül létezne.
Te vagy a legszebb rózsaszál,
Mely életemben rám talált.
Töviseidet a gonoszok letépték,
Szirmaid megvédésére képtelenné tették.
A sok harc megviseltté tett,
De a remény még tovább éltet.
Kerestél, kutattad a szerelmet,
Vágytál valakire, kit szerethetsz.
Találkozásunk maga volt az álom,
Azóta is két szép szemedet csodálom.
Rögtön tudtam, IGEN, révbe értem,
S tudom, ugyanezt Te is átélted.
Tudnod kell, hogy Rád vágyom,
Csak Te enyhítheted magányom.
Szeretsz, s én viszont szeretlek Téged,
Így éljük közösen magát, az Életet. |
|
|
- április 07 2009 14:48:45
Ez eddig a legszebb vers, amit olvastam tőled!!! |
- április 08 2009 21:26:04
Ez nagyon szép lett! üdvözlettel: maximum |
- április 17 2009 16:02:06
Kedves Erzekiseg!
Csodás lett vered,árad belőle a boldogság.
üdv:gufi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 21. hétfő,
Máté, Mirella napja van.
Holnap Móric napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
