|
Vendég: 95
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Kislány
A fehér ajtón kíváncsian belépett,
s aztán bent újra csak azt látott: fehéret...
falakat, hosszú folyosót, ami végül
egy nagy, fehér konyhává bővül,
melynek közepén fehér asztal mellett,
fehér széken lányka ült - tán ötéves lehetett...
kerek arca derűsen nézett a belépőre,
lábát lóbálta a széken - egyre...
kék szemét a jövevényre emelte,
kit meglepett a kék kéksége...
A gyermek lenyűgözte, s ezért közelebb lépett,
a szemben lévő székre leült, s nézett...
nézte a kedves kis arcot,
melyet egyre ismerősebbnek látott,
a tiszta szempárban bizalom látszott,
mellyel reá tekintett,
megérintve ezzel észt, szívet és lelket...
Hisz ez a gyermek én vagyok! - jött a döbbenet -
s látom, hogy ő nem tudja ezt! -
Megismerni önmagát, a régi Igazit,
míly érdekes érzés, szinte elvakít!
Olyanná válni, mint egykoron volt:
őszintén és tisztán állni minden ostromot!
Harcolni a világgal oly egyszerű lenne,
ha a hite, az a régi, Igazi - visszajönne!
Semiramis |
|
|
- április 11 2009 13:54:15
Szia Semira!
Egészen különleges témát hoztál!
Többszöl olvasva már egészen jól el lehet igazodni az érzéseken, amelyet közvetít a versed.
Igen, én is éreztem már hasonlót. Képzeletemben, álmomban visszamentem gyermekkori magamhoz, szinte érzem a koszos , sóderen lehorzsolt térdemet, és sorolhatnám vég nélkül.
Sikerült ezenfelül is hozzátenned a vershez! "Megismerni önmagát, az igazit" De érdekes lenne...
Látom nem elégszel meg sablonos megoldásokkal!
Gratulálok, nagyon jónak tartom!
Szeretettel: Szisz |
- április 11 2009 14:22:26
Kedves Sem!
Igazán szépet írtál, nagyon tetszett.
"Harcolni a világgal oly egyszerű lenne,
ha a hite, az a régi, Igazi - visszajönne!"
Szeretettel Tay |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|