|
 Vendég: 31
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Árnyas, forró nyár éjszakán
Láttam egy Angyalt a Sörkert teraszán..
A hatalmas tömegben elveszve
Sugárzott, ragyogott tekintete.
..Te voltál Az, Ki kedvesen nevetve
Tündököltél a halandók közé keveredve.
Percekig tétovázva rágódtam magamban,
S azon tűnődtem, miként szólítsalak.
Szívem hevesen vert, szinte beleremegtem,
Ahogy odamentem Hozzád, s rám néztél édesen.
Bájos mosolyod simogatta lelkem,
S rögtön elvesztem a szemedbe feledkezve.
Fiatal, gyönyörű, törékeny lány,
De Lelke erős, érett, ezer éves tán.
Miként szállhatott ez Égi Tünemény
Ez elátkozott Földre, s pont énelém?
Döbbenten álltam, s nem tudtam, mit mondjak,
Arra sem vagyok méltó, hogy Hozzád szóljak.
Te láttad rajtam minden gondolatom,
Tudtad, szívem egyedül csak Neked adhatom.
Nem reméltem semmit, hisz kevés vagyok,
Egy Földre szállt Angyalnak én mit adhatok?
Te mosolyogva átöleltél, s a fülembe suttogtál,
Hogy egész Életedben csak reám vártál.
Hónapok teltek, s szíved egyre közelebb ért,
"-Mindig szeretni foglak, életem csak a Tiéd!-"
Hát hol vagy most, Szerelmem, szó nélkül eltűntél?!
Azt mondtad szeretsz, megcsókoltál, s megöltél..
Luigi.. |
|
|
- április 12 2009 06:57:31
Szép romantikus gondolatokat hoztál!
Jól felépítetted a történetet, mégha tragikus is a vége.
A megvalósítás már nem tetszik feltétlenül.
De ebből szépen lehet fejlődni szerintem.
Túl sok ragrímet használsz, és ez eléggé lenyomja a vers értékét.
Jószándékkal írom a kritikámat, egymás segítése érdekében.
Csak annyit kell elfogadni belőle, amennyit jogosnak érzel.
A versírás kiemelkedően szubjektív művészet.
Üdv: sziszifusz  |
- április 12 2009 09:49:04
szép lett |
- április 12 2009 13:14:29
Köszönöm szépen mindenkinek a kritikát!
VICÁNAK:
Sajnos Ő nem én vagyok,
S tudom, sosem pótolhatom.
De, hadd legyek, kérlek, kit szeretnél,
Szavakban megbújva Ő lehetnék!
Nevem maradjon örökre titok,
Mert Hozzád sajnos méltatlan vagyok.
Nekem elég, ha távolból nézhetlek,
S ha érezhetem, mi nyomja Lelked.
Jól ismerem ŐT és ismerlek TÉGED is,
Ezért tudom, nekem ez jutott, csak ennyi.
Ragyogóbb szerelmet nem láttam még soha,
Egy ilyen lángot a szél el nem fojthat.
Szavakba önteni képtelen vagyok,
Mily szeretnék Az lenni, Ki átkarolhatott.
Egyetlen szavadért feledném, ki vagyok,
Bár Ő lehetnék, hogy érezzem illatod..
Még egyszer forrón átölelnélek,
S a karjaidban boldogan halnék meg.. |
- április 14 2009 09:18:33
Kedves Luigi!
Tetszett a versed. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
