A ketté hasadt idő
most egybeolvad, forr, zubog.
Múlt és jelen egyesül.
A rég feledett újra él az eleven élőben,
s gyilokká változik minden.
Csak a gondolat bámul a Megszögezettre!
A test elfordul.
A gondolat képet vált: robogó vonatot
lát.
Idő már nincs, fáradtan szívódok fel
a semmiségbe.
A Megszögezett Szögetlen nyúl értem!
A másik oldalról jöttem!
heaven - április 15 2009 08:07:58
Nagyon szép, mély mondanivalót tükröz.
gufi - április 15 2009 12:54:52
Kedves Csaba!
Mondanivalódat a keserűség mélyen átitatja.
Nagyon szépen megfogalmaztad,szinte zsáraz könnyeket ontanak a sorok.
üdv:gufi
winston - április 16 2009 07:10:49
nagyon tetszett..
Peszmegne Baricz Agnes - április 28 2009 21:35:53
Kedves Csaba!
Ezt egy kicsit nem értem.
