Szaporán esik, odakint az es?,
Felettünk az egész ég, fekete felh?s!
Lelkem ragyog, keblemnek mélyén,
Visszatükrözi, szerelmem fényét!
A réten a kispatak, es?t?l árad,
Az én szívem, szerelmedet várja!
Rohan a kispatak, neki a tengernek,
Az én szívem is rohan, nagy-nagy szerelembe!
Az ég csak könnyezik, öntözve a földet,
Örömet szerezve, minden száraz rögnek!
Szerelmed élteti, az én szerelmes lelkem,
Boldogságban tartva, keblemben a szívem!
